Infostart.hu
eur:
390.27
usd:
337.19
bux:
121795.19
2026. március 20. péntek Klaudia

Női elnöke lesz Argentínának

Bejelentette saját elnökválasztási győzelmét Cristina Fernandez de Kirchner, a távozó argentin államfő felesége, az egyik ellenzéki jelölt, a keresztény-liberális Elisa Carrio pedig elismerte vereségét.

A dél-amerikai országban vasárnap tartottak elnökválasztást, amelyet követően Cristina Fernandez de Kirchner a főváros, Buenos Aires egyik szállodájában összegyűlt hívei előtt bejelentette, hogy nagyarányú győzelmet aratott a voksoláson.

Az urnáktól távozó választópolgárok kikérdezésén alapuló exit-poll felmérések azt vetítették előre, hogy a jelenleg szenátori tisztséget betöltő first lady a szavazatok 42-46 százalékát megszerezve első fordulós győzelmet aratott.

Ezt alátámasztják a voksok 75 százalékának feldolgozásán alapuló hivatalos részeredmények, amelyek szerint a szavazók 43, 5 százaléka adta a voksát Cristina Fernandezre, és 23,13 százalék szavazott Elisa Carrióra.

A harmadikként befutó jelölt, Roberto Lavagna volt gazdasági miniszter a szavazatok 17 százalékát nyerte el.

Az argentin választási törvények értelmében az első fordulóban az a jelölt hirdethető ki győztesként, aki megszerezte a szavazatok legkevesebb 45 százalékát, vagy pedig úgy nyerte el a voksok legkevesebb 40 százalékát, hogy a második helyezettnél legalább tíz százalékkal jobb eredményt ért el.

A balközép irányultságú Cristina Fernandez de Kirchner Argentína első demokratikusan megválasztott női elnöke lehet és decemberben válthatja az államfői tisztségben férjét, a peronista Nestor Kirchnert.

Argentínának már volt női elnöke, Isabel Peron, Juan Peron elnök harmadik feleségének személyében, aki azt követően került az állam élére, hogy férje 1974-ben meghalt. Isabel két évig volt elnök, majd egy katonai puccs véget vetett hatalmának.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.20. péntek, 18:00
Selmeczi Gabriella
a Fidesz–KDNP országgyűlési képviselője, a népjóléti bizottság alelnöke
Uniós csúcs: unalmas technokrata reformokat akartak, helyette Magyarország került a kereszttűzbe

Uniós csúcs: unalmas technokrata reformokat akartak, helyette Magyarország került a kereszttűzbe

Bár versenyképességi reformokért gyűltek össze Brüsszelben a tagállami vezetők, végül az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitel körüli konfliktus határozta meg az ülést. Orbán Viktor miniszterelnök a Barátság kőolajvezeték leállására hivatkozva már nemcsak az olajszállítás helyreállítását, hanem jövőbeli garanciákat is követelt, ami éles reakciókat váltott ki a többi tagállami vezetőből. A vita során a szokásos diplomatikus hangnem helyett a lojális együttműködés megsértéséről, a Tanács hitelességének kockázatáról és politikai zsarolásról beszéltek a nagyobb tagállamok és uniós intézmények vezetői. Bár a végkövetkeztetésekben részletes gazdasági és energiaügyi reformok szerepelnek – köztük egy 30 milliárd eurós beruházásösztönzési csomag, valamint szabályozáscsökkentései vállalások –, a csúcs politikai mérlege egyértelműen a magyar vétó körüli újabb konfliktus felé billent el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×