Felikszov 1941-től 1946-ig rezidensként dolgozott New Yorkban, műszaki-tudományos kérdésekkel foglalkozott, jelentős szerepe volt a nukleáris titkok kikémlelésében. Később Londonban dolgozott, majd 1960 és 1964 között Washingtonban volt a külföldi felderítés rezidense, s jelentős szerepe volt az 1962-es karibi válság megoldásában.

Mindemellett a történelemtudományok kandidátusa volt. Számos kitüntetése mellé 1996-ban megkapta az Oroszország hőse címet.

Vlagyimir Putyin elnök pénteken egy másik felderítőt tüntetett ki az Oroszország hőse címmel.

Az elnök tavaly ősszel látogatást tett a fegyveres erők felderítési részlegénél, ahol három neves hírszerző fotóját is megmutatták neki, azzal a megjegyzéssel, hogy egyikük neve ismeretlen.

A Krasznaja Zvezda című lap kiderítette, hogy az illető Zsorzs Kovalj volt, aki a katonai hírszerzés megbízásából a második világháború idején nyolc évig dolgozott illegálisan az Egyesült Államokban, és sok helyen megfordult, ahol az első atombomba alkatrészein dolgoztak. Az általa 1945 végén, 1946 elején küldött hírekből tudták meg a szovjet tudósok, hogy az amerikaiak első bombájukhoz polóniumot használtak, és ez fontos megoldáshoz adott ötletet.

Bár a későbbiekben már más anyagokat használtak, a Szemipalatyinszkban 1949. augusztus 29-én felrobbantott első szovjet atombomba összeállításában a Kovalj által küldött "recept" jelentős szerepet játszott - írta a lap.

Vlagyimir Putyin posztumusz az Oroszország hőse címmel tüntette ki Kovaljt, az erről szóló közlemény pénteken jelent meg az elnök honlapján.