Az amerikai elnökválasztás idején több helyi kérdésben is népszavazást tartanak.

Tóth Zoltán választási szakértő az InfoRádióban elmondta: 2004-ben Chicagóban összesen 80 kérdést tettek fel a szavazóknak.

A kisebb könyv vastagságú szavazólapokon a választók az elnök személye mellett szavazhattak az új helyi seriffről és a halottkémről.

A szavazás ezért egy kicsit hosszadalmas volt, de az emberek türelmesen kivárták a sorukat, mert olyan kérdésekről kellett dönteniük, amelyek közvetlenül érintik őket.

Például az iskolaszékekről, az Egyesült Államokban ugyanis a szülőknek igen nagy befolyása van az iskolák irányítására.

De az elnökválasztással egy időben kérdezték meg az embereket arról is, hogy akarják-e, hogy az addig magántulajdonban lévő szépművészeti múzeum állami tulajdonba kerüljön.

Még egy valódi költségvetési kérdés is terítékre került: az emberek eldönthették, akarják-e a helyi adók 5 százalékos megemelését annak érdekében, hogy megvalósulhassanak az önkormányzat által tervezett beruházások.

Tóth Zoltán hangsúlyozta: a népszavazások szempontjából nagyon fontos volt az előzetes tájékoztatás. Az emberek például dönthettek egy helyi jogszabály esetleges kiegészítéséről is.

A módosítás természetesen nem szerepelt a szavazólapon, de előzetesen mindenki kézhez kapta azzal az értesítővel, amely a választási névjegyzékbe való felvételéről szólt.