Infostart.hu
eur:
381.68
usd:
321.89
bux:
126137
2026. január 26. hétfő Paula, Vanda

Kétes hírű ügyész képviseli a Malina Hedvig elleni vádat

Új összefüggésekre mutat rá a mai pozsonyi Új Szó Malina Hedvig ügyében. A diáklány ellen ugyanaz képviseli a vádat, aki a 90-es évek derekán az akkori államfő fia elrablásának ügyében is kétes döntéseket hozott.

Az Új Szó kiemelt helyen, a címlapon ad hírt arról, hogy Malina Hedvig ellen ugyanaz a személy képviseli a vádat, aki több mint 10 évvel ezelőtt kerületi ügyészként elkente a volt szlovák köztársasági elnök, Michal Kovác fia elrablásának ügyét, s döntése következményeképpen az Ivan Lexa vezette akkori szlovák titkosszolgálatnak, a SIS-nek végül sikerült megúsznia az emberrablást.

Feltűnő hasonlóság

A lap szerint már többeknek feltűnt a hasonlóság a két ügy között. Akkor is a HZDS és a SNS volt a hatalmon, s akkor is az volt a hivatalos szervek álláspontja, hogy az állítólagos áldozat az egészet csak kitalálta, hogy lejárassa az országot. Malina Hedvig esetében is az a vélemény alakult ki, hogy a lányt senki sem verte meg, vagy ha mégis, akkor az legfeljebb maga Malina Hedvig lehetett, s aki ráadásul a hamis tanúzás miatti vádemelés elől Brüsszelbe akart menekülni.

Az Új Szó emlékeztet arra is, hogy Malina Hedvig ellen - a hatóságok megtévesztése és hamis eskü gyanúja miatt - egy olyan személy feljelentése alapján született meg az ügyészség vádindítványa, aki az Ivan Lexa-érában a titkosszolgálat ügynöke volt.

A lap szerint e hasonlóságokon kívül egy konkrét személy is összeköti a két ügyet: Robert Vlachovsky, aki 1996-ban pozsonyi kerületi ügyészként elrendelte az ifjabb Michal Kovác elrablásával megvádolt titkosszolgálati ügynökök szabadon bocsátását, és az ügyet elvette a vizsgálatot vezető nyomozótól.

Ezek után vette át a nyomozás irányítását Peter Cíz, aki hamarosan arra a következtetésre jutott, hogy a titkosszolgálatnak semmi köze az egészhez. Az Új Szó hozzáteszi: ugyanez az ügyész Malina Hedvig ügyében már két panaszt utasított el.

"Mi értelme lenne az egyezkedésnek?"


A lap egy másik írása szerint a nyitrai ügyészség már hajlik arra, hogy egyezkedjen a lánnyal, de ezt csak beismerő vallomás esetén tenné meg, amelyben a lány megbánást tanúsít, és megtéríti az általa okozott kárt.

A lány védőügyvédje szerint azonban szó sem lehet megállapodásról, hisz ilyen egyezség csak akkor jöhet létre, ha a nyomozás során minden kétséget kizáróan bizonyítást nyert, hogy a bűncselekményt valóban a vádlott követte el. Az ügyvéd szerint kérdéses, miért lenne jó Malina Hedvignek ez a megoldás, hisz eddig nem tett beismerő vallomást, és ez nincs is szándékában.

Hanganyag: Protics János

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Skandinávia-szakértő: egy új krízis megmutatná, mennyire elégedett Donald Trump Grönland helyzetével

Skandinávia-szakértő: egy új krízis megmutatná, mennyire elégedett Donald Trump Grönland helyzetével

93 milliárd dollár kárt okozott volna az Egyesült Államoknak, ha az Európai Unió a kínaiak túlterjeszkedése ellen kitalált kereskedelmi-gazdasági korlátozásokat fordítja az USA ellen, ahogyan erre a napokban több európai vezető is célzott. Flamm László skandináv-szakértő szerint emellett az is a tárgyalóasztal mellé vihette Donald Trumpot, hogy az USA államadósságának egyik európai szereplője kiszállt a finanszírozásból, aminek komoly üzenete van.
inforadio
ARÉNA
2026.01.26. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Az EU meghozta a végső döntést: 2027-től tilos az orosz energiaimport, Magyarország jogi eljárással fenyeget

Az EU meghozta a végső döntést: 2027-től tilos az orosz energiaimport, Magyarország jogi eljárással fenyeget

Döntöttek az Európai Tanácsban: 2027 végétől semmilyen orosz fosszilis energiahordozó importját megtiltják az EU-tagállamoknak. Magyarország élesen ellenzi az orosz vezetékes gáz és LNG uniós importjának betiltását kimondó új REPowerEU-rendeletet, és a Tanácsban nemmel szavazott a jogszabály elfogadására. A kormány szerint a szabályozás sérti a tagállami szuverenitást, veszélyezteti az ellátásbiztonságot, és aránytalan ár- és jogi kockázatokat hárít különösen a tengerparttal nem rendelkező országokra. Budapest ezért nemcsak politikailag, hanem jogilag is vitatja a rendeletet, és fenntartja a lehetőségét annak, hogy az Európai Unió Bíróságán támadja meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×