"Nem fogunk egyoldalúan, amerikai és európai támogatás nélkül nyilatkozatot tenni ebben (az ügyben)" - jelentette ki a koszovói albán politikus a Financial Times című üzleti napilapnak adott interjúban, amelyet még a hét végén adott a dél-európai országok csúcstalálkozóján, a horvátországi Dubrovnikban.

Agim Ceku figyelmeztetett arra, hogy ha az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozattal nem adja áldását Koszovó függetlenségére, az Európai Uniónak át kell gondolnia, hogyan valósítja meg a tartomány felügyeletét. "Szükség lesz egy útitervre, amelynek mentén gyorsan és egyértelműen lehet haladni" - fogalmazott az albán politikus, megjegyezve, hogy még mindig a BT-határozat elfogadását tartja a legjobb megoldásnak.

Agim Ceku helyzetértékelése szerint miután az amerikai-orosz tárgyalások holtpontra jutottak, Koszovó választott vezetői kénytelenek nyugati támogatást szerezni függetlenségi törekvéseikhez, még mielőtt a koszovói albánok elveszítik "türelmüket, a reményt és a (nemzetközi közösségbe vetett) bizalmat".

A 90 százalékban albánlakta dél-szerbiai tartomány ENSZ-igazgatás alatt áll azóta, hogy 1999-ben a NATO 78 napon keresztül bombázta az akkori Jugoszláviát, hogy elérje a szerb biztonsági erők koszovói albánok elleni megtorló akcióinak a beszüntetését.

Martti Ahtisaari ENSZ-főmegbízott februárban javaslatot terjesztett elő Koszovó leendő jogállásáról, s ezt az albán vezetők elfogadták, de a szerbek - mivel a tervezet kimondatlanul is megalapozza Koszovó függetlenségét - elutasították.

Az indítványról az ENSZ BT-nek kell majd döntenie, s a testület dolgát az is nehezíti, hogy az albánok egy jelentős része nem fogadja el a korlátozott, nemzetközileg felügyelt függetlenséget, hanem teljes szuverenitást akar.