A cseh kormány rövid időn belül részvénytársasággá alakítja át az egyik legismertebb cseh sörfőzdét, az állami kézben levő Budejovicky Budvart, és ezzel lehetővé teszi a sörfőzde privatizációját.

A dél-csehországi sörgyár eddig ellenállt a privatizációs kísérleteknek, és amíg a cseh sörfőzdék többsége már rég külföldi tulajdonban került, a Budvar továbbra is állami kézben van.

A korábbi szociáldemokrata kormány hallani sem akart a sörgyár magánosításáról, ám Mirek Topolának jobbközép kabinetje helytelennek tartja, hogy állami cégként jelenleg a sörgyár nem fogadhat külföldi befektetéseket, és úgy vélik, ez akadályozza fejlődését. A cseh ipari miniszter februárban a sörfőzde értékét egymilliárd euróra becsülte, és kiállt annak privatizációja mellett.

A Budvar az 1989-es rendszerváltás óta megháromszorozta eladásait, és ma Csehország teljes sörexportjának 35 százalékát adja.

A cseh sörgyár sok évtizede jogi harcot vív az amerikai Anheuser-Busch söripari csoporttal a Budweiser és a Bud márkanevek használatáért. Az amerikai cég a világ nagy részén még mindig háborítatlanul használja ezeket a márkaneveket, bár a cseh vállalat már több országban megnyerte a névhasználati pert.

A csehek azzal érvelnek, hogy a Budweiser név eredetileg hozzájuk tartozik, mert a sört 1265 óta Ceské Budejovicében főzik, amelyet a területen lakó németek Budweissnak neveztek. Ugyanakkor az Anheuser-Busch-t megalapító német bevándorlók saját sörfőzdéjüket csak 1876-ban alapították meg az Egyesült Államokban, pontosabban St. Louis-ban.

A cseh Budvart ma a világ 56 országában forgalmazzák, az amerikai Budweisert pedig a világ 80 országába exportálják.