Nem néztek egymásra, és nem ráztak kezet, mégis, két korábbi esküdt ellenség most abban állapodott meg, hogy közösen kormányoz és megpróbál túllépni a múlt fájdalmain és sérelmein.
A helyi nyelvezetben "bajokként" emlegetett véres évtizedek után, majd az utóbbi kilenc évben meg-megfeneklő békefolyamat újabb lépéseként egy asztalhoz ült a többségi és brit fennhatóságot akaró északír protestánsok vezetője, Ian Paisley tiszteletes és az egykori IRA-parancsnok, az Ír-sziget egyesítéséért kampányoló Sinn Fein párt vezére, Gerry Adams.
Húsvét után közös kormány
Közös sajtótájékoztatójukon a nem éppen katolikusbarát beszólásairól ismert Paisley tiszteletes arról beszélt, hogy korábban a londoni kormány adott úgymond önkényes határidőket, de most az általuk javasolt dátumról sikerült megegyezni.
E szerint húsvét után feláll az autonóm tartományi parlament és az eddigi ellenfeleket magában foglaló tartományi kormány.
Kifejtette azt is: soha nem látott lehetőségek előtt áll Észak-Írország
Ezt hangoztatta Gerry Adams, a katolikus Sinn Fein vezére is.
"Nagy utat tettünk meg a békefolyamatban. Tisztában vagyunk vele, milyen sok volt itt a szenvedés. Tartozunk az áldozatoknak azzal, hogy a lehető legjobb jövőt építjük" - mondta.
Inkább együtt, mint külső vezetéssel
Tény, hogy a brit kormány nyomása is jótékonyan hatott a megállapodásra.
Az északír választásokon a két legjobb eredményt elérő párttal közölték: ha hétfőig nem állapodnak meg a közös kormányzásról, akkor továbbra is Londonból fogják irányítani a sokat szenvedett Észak-Írországot.
Tony Blair brit miniszterelnök - közelgő távozása előtt - nagy fegyvertényként értékelheti, hogy sikerült megegyezésre bírnia a feleket.
Ugyanakkor ő is elismerte, hogy ettől még az ír egyesítést akaró nacionalisták és a brit hatalmat akaró unionisták ugyanolyanok maradnak, mint voltak.
Tovább együtt, békében?
Viszont, ami változik, az az, hogy a felek egymás nézeteit elfogadva, közösen fognak kormányozni, és a politikai pártállásukat demokratikus és békés módon fejezik ki - mondta.
Észak-Írországban még mindig érezhető a megosztottság, de talán az új hangulat jeleként lehet felfogni azt, hogy egy hongkongi származású képviselő is lesz az új parlamentben, aki azt mondta: ő egyik vallási csoporthoz sem tartozik, őt azért választották meg, hogy az emberek mindennapi gondjaival foglalkozzon.
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább





