Infostart.hu
eur:
365.94
usd:
327.93
bux:
145257.34
2026. október 31. szombat Farkas

Muzulmán felháborodást váltott ki XVI. Benedek

Bár a Vatikán szerint nem sértésnek szánta, egyre nagyobb felháborodást vált ki a muzulmán világban XVI. Benedek beszéde, amelyben a Mohammed próféta által okozott "gonosz dolgokat" említette. A pápa hangsúlyozta, hogy idézetet olvasott fel, ennek ellenére a pakisztáni parlament határozatban követelt bocsánatkérést a katolikus egyházfőtől.

XVI. Benedeket kitörő öröm fogadta németországi útján, amelynek során ellátogatott szülőfalujába is. A muzulmán világban ugyanakkor heves érzelmekkel reagáltak egyik beszédjére. Az ok: a pápa egy olyan idézetet olvasott fel, amely az iszlám hívők egy része szerint sérti a hitüket.

A regensburgi egyetemen, XIV. Benedek II. Paleológ Mánuel bizánci császár és egy korabeli perzsa, a kereszténységről és az iszlámról szóló beszélgetését idézte fel egy könyvből. Többször is jelezte, hogy idézetet olvas fel, ám a most következő szövegrészletet ennek ellenére sok muzulmán sértőnek találta:

"A császár így szólt. Mutasd meg, mi újat hozott Mohamed, és meglátod, hogy csak gonoszt és embertelent, mint például azt a parancsolatot, hogy karddal terjesszék a hitét".

A pápa nem beszélt arról, hogy mi a véleménye az idézetről, de hangoztatta, nem a "negatív bírálat" a célja, hanem a racionális gondolkodás szélesebb körben való alkalmazása. "Csak ekkor jöhet létre a kultúrák közötti valódi párbeszéd" - tette hozzá.

Ennek ellenére szavai felháborodást váltottak ki. Míg a pakisztáni parlament a vallások közötti megértés érdekében bocsánatkérést követelt, addig Kasmír indiai részén a hatóságok elrendelték két militáns muzulmán vezető házi őrizetét, mert attól tartottak, hogy zavargásokat robbantanak ki.

Egyiptomban a radikális Muszlim Testvériség nevű csoport vezetője azt mondta: a pápa szavai az iszlám meg nem értéséről tanúskodnak, és az egyházfő a nyugaton hangoztatott tévhiteket ismételte meg.

Törökország egyik magas rangú vallási vezetője szintén bocsánatkérést követelt és azt mondta: a katolikus keresztes lovagok atrocitásokat követtek el a középkorban az ortodox keresztények, a zsidók és a muzulmánok ellen.

Megjegyzése azért is kínos, mert a Törökország uniós felvételét ellenző pápa arra készül, hogy novemberben ellátogasson az országba. A Vatikánban ugyanakkor azt mondják: a tervek szerint folytatódik a törökországi út előkészítése.

Internetes fórumokon több hozzászóló is azt írta, hogy a pápa által felolvasott idézet "szerencsétlen választás volt".

A markánsabb vélemények megfogalmazói szerint ugyanakkor, a nyugati országokba emigrált radikális imámoknak joguk van arra, hogy gyűlöletkeltő beszédeket mondjanak, tőlük mégsem lehet bocsánatkérést követelni. Mások viszont úgy látják, Nyugaton gyalázzák és félremagyarázzák az iszlámot.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Nyugdíjguru: „senkitől nem vesznek el semmit”, minden nyugdíjasréteg kap valamit – íme a számok

Nyugdíjguru: „senkitől nem vesznek el semmit”, minden nyugdíjasréteg kap valamit – íme a számok

Farkas András nyugdíjszakértő részletesen elemezte az InfoRádió Aréna című műsorában a jövő évi nyugdíjemelések kérdéseit. Mint mondta, a legszegényebb rétegeknél döntő fontosságú lépés történik most, és nem a többiek rovására, hiszen senkitől nem vesznek el semmit, mindenkinek emelkednek a juttatásai különböző mértékben – de az EU-országokhoz képest még „van hova fejlődni” a nyugdíjkiadásokat illetően.

Benyújtotta a kormány a 2027-es költségvetést

A kormány benyújtotta a 2027-es költségvetésről szóló törvényjavaslatot. Jövőre az egészségügy 510 milliárd forint többletforráshoz jut, bővül az önkormányzatok és a szociális ágazat támogatása, a közszolgáltatásokban dolgozók bére pedig összesen 677 milliárd forinttal emelkedik – olvasható az Országgyűlés elé péntek éjjel beterjesztett 2027-es költségvetési javaslat indoklásában.
Már rendszert is döntöttek a lázadó diákok – Egész Európa beleremeghet a rég nem látott tüntetéshullámba?

Már rendszert is döntöttek a lázadó diákok – Egész Európa beleremeghet a rég nem látott tüntetéshullámba?

Szerbiában a két éve folyamatosan demonstráló egyetemisták saját listával indultak a parlamenti választásokon, és demokratikus keretek között döntötték meg Aleksandar Vučić betonbiztosnak hitt rendszerét. Szeptember végétől számos európai országban kezdődtek diáktüntetések –a legnagyobbak és legerőszakosabbak Franciaországban –, és bár más politikai rendszerek egyelőre nem látszanak dőlni, a tiltakozások több országban is jelentős kihívások elé állítják a kormányokat. Mi az oka, hogy épp most robban a tüntetéshullám, és vajon új korszakot jelezhet-e ez Európában?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×