Ibrahim Rugova a szerbiai albán kisebbség függetlenségi harcának megtestesítője volt. Szervezetében tavaly fedezték fel a rákot az orvosok.
"Folytatom a munkámat az elnöki tisztségben. Még keményebben folytatjuk a munkánkat Koszovó függetlenségének elismertetése érdekében" - hangoztatta az elnök, amikor szeptemberben nyilvánosságra hozta betegségét.
A bejelentés után egyre ritkábban jelent meg a nyilvánosság előtt. Eleinte a nyugat-németországi Landstuhlban működő amerikai katonai kórházban gyógykezeltette magát, az utóbbi hetekben pedig az Urosevac melletti Bondsteel amerikai támaszpont kórházában esett át orvosi vizsgálaton.
A betegség súlyosbodása miatt az elmúlt hónapokban a pristinai közvélemény és a sajtó figyelmét lekötötte az elnök egészségi állapota, többször keltették halálhírét.
{{keretes_cim}}
Ibrahim Rugova 1944. december 2-án született a nyugat-koszovói Crnce faluban. Koszovóban járt iskolába, és a pristinai egyetemen szerzett diplomát albán irodalom szakon. Párizsban a Sorbonne-on az albán irodalomkritika történelméről és irányzatairól írott disszertációjával szerezte meg a doktori címet. Volt lapfőszerkesztő, irodalomkritikus és tanított a pristinai egyetemen.
A koszovói írószövetség elnökeként lépett a politika porondjára. Egyike volt annak a mintegy kétszáz albán értelmiséginek, aki 1989-ben a legerélyesebben tiltakozott Belgrádnál a szerb alkotmány módosítása miatt, amellyel megvonták a tartomány autonómiáját.
Rugova 1989-ben alapította meg az első koszovói tartományi pártot, a Koszovói Demokratikus Szövetséget. 2002-ben a parlament tartományi elnökké választotta.
Ibrahim Rugovának kulcsfontosságú szerepe volt abban, hogy 1990. július 2-án az akkori koszovói parlament albán képviselői köztársasággá kiáltották ki Koszovót.
