Jelentősen enyhítette a kormány a fertőzés utáni visszatérés idejét és a visszatéréshez szükséges módot, nem kell már mindenkinek PCR-tesztet csináltatnia. A kórházi tapasztalatok ezt a döntést visszaigazolják?

Változtatni kell a karanténszabályokon, változtatni kell a kezelésen, folyamatosan figyelni kell a nemzetközi eredményeket, és ezek a jelenlegi járványügyi intézkedések abszolút követik az újfajta omikron variánsnak a viselkedését. Erről tudni kell azt, hogy sokkal gyorsabban okoz megbetegedést, tehát nem négy-öt nap a lappangási ideje, hanem akár 2-3 nap is lehet, a lefolyása emiatt gyorsabb, mint a korábbi változatoknak, azaz bőven elképzelhető, hogy egy héten belül mindenki meggyógyul a betegségből. Ráadásul a vírust átadni csak a betegség első néhány napjában lehet nagyobb mennyiségben, úgyhogy úgy tűnik, hogy nagyon helyes döntés volt. A karantén idejét hét napra rövidítették, és ha valaki az ötödik nap után teljesen tünet- és panaszmentes és elvégeztet akár egy gyorstesztet is, és az negatív, akkor mentesül az izoláció alól. Nagyon fontos, hogy az izolációt és a karantént különítsünk el. Nagyon sokan nem tudják, hogy a karantén látszólag egészséges emberek elkülönítését jelenti, az izoláció pedig azokét, akik betegek. Két különböző fogalomról beszélünk.

A tünetek alapján hogy lehet felfedezni, hogy ami nekünk van, az az omikron, amikor ugyanolyan tüneteink vannak, mint tavalyelőtt ilyenkor, amikor még semmiféle koronavírus-fertőzés nem volt?

Borzasztóan nehéz. Az omikron fertőzésnek mások lehetnek a tünetei, mint a klasszikus változatoknak, ahol láz, fejfájás, izomgyengeség, köhögés, fulladás voltak azok a tünetek, amiknél az ember erősen gyanakodott arra, hogy koronavírus-fertőzésről van szó. Az omikronnál pedig hátfájás, derékfájás, torokfájdalom, krákogás, enyhe köhögés, izomfájdalom az, ami jelentősen különbözik a korábbi változatok okozta tünetektől. Tesztet kell csinálni, akár gyorstestet is, hiszen a tünetek megléte esetén a gyorstesztek elég nagy valószínűséggel meg tudják mutatni, hogy fertőzöttek vagyunk. Sokkal gyorsabb és egyszerűbb eljárásról van szó, mint a PCR, a PCR viszont sokkal pontosabb. A hátránya az, hogy a PCR-tesztek a gyógyulást követően is pozitívok maradhatnak, hiszen a vírusnak olyan apró alkatrészeit ki tudják mutatni, amelyek hetekig, néha hónapokig is az ember torkában, orrában maradhatnak, ezért a gyógyulást követő PCR-pozitivitás nem azt jelenti, hogy az illető fertőz, vagy hogy nem gyógyult volna meg.

Milyen tesztekkel érdemes kezdeni? Több gyártó van, többfajta teszt is, bedugós, torokba dugós, szájhátba dugós, rágós, roppantós. Mindegyik működik?

A korszerűbb, modernebb tesztek működnek, akár a nyálból, akár az orrból, akár a garatból, ha jól végzi el az ember. Ha egy gyorsteszt pozitív, az nagyon nagy valószínűséggel azt jelenti, hogy az illető SARS2 koronavírus-fertőzött. Ha negatív, de a tünetei utalnak koronavírus-fertőzésre, akkor érdemes PCR-t csináltatni.

Mennyi idővel a gyorsteszt után?

A gyorsteszt-pozitivitás párhuzamos a fertőzőképességgel. Éppen ezért, ha valaki még nem mutat tüneteket, de már benne van a vírus, akkor az első két napon még úgy is lehet pozitív a gyorstesztje, hogy neki semmilyen klinikai tünete nincsen. A panaszok kezdetétől számítva körülbelül négy-öt napig lesznek pozitívak a gyorstesztek, mutatják, hogy az illető fertőz, majd ezt követően meggyógyul.

Annak van-e valami jele, ha az embernek nincsenek tünetei, hogy mégis koronavírus-fertőzött? Mert ha nincsenek tünetei, akkor miért is tesztelne?

Mondok egy példát: kórházba kerül egy idős ember, teljesen más betegséggel. Ha kórházba kerül, nagyon gyakran letesztelik koronavírusra, és kiderül, hogy mindenféle koronavírus okozta tünet nélkül hordozza a vírust, és ezért azonnal beküldik koronaosztályra. Ezzel ő az oltottak kategóriájában jelenik meg az infektológiai osztályon, holott neki nincsenek koronavírus okozta tünetei. Ezért nehéz arra egzakt választ adni, hogy hány százaléka a fertőzötteknek pozitív, hiszen nagyon sokan úgy fekszenek nálam koronavírus-fertőzéssel, hogy semmilyen klinikai tüneti panaszuk nincsen, egész egyszerűen csak hordozzák a vírust, mert a védőoltások megvédik őket attól, hogy súlyosabb betegségük legyen.

Az a hullám, amit most látunk, már az omikron?

Egészen biztos vagyok benne, hogy ez már az omikron. Ezt a betegek panaszaiból, tüneteiből látjuk, abból a nagyon sok emberéből, akinél véletlenszerűen derül ki a pozitivitás, gondolok itt arra, hogy például egy családban valakinél igazolódik a fertőzés, letesztelik a többi családtagot, és kiderül, hogy a fél család koronavírus-hordozó, holott semmilyen panaszuk, tünetük nincsen.

Mit kell csinálni, ha a fél család koronavírus-hordozó?

Megvannak a karanténnak a szabályai. Ha valaki szoros kontaktszemély, akkor karanténban kell otthon maradni, ha pedig beteg, akkor izolálnia kell magát a többi embertől. Szerencsére az omikronra abszolút jellemző, hogy enyhébb lefolyású, ezt ma már ki lehet jelenteni. Nemcsak a tünetek enyhébbek, hanem sokkal kevésbé okoz tüdőgyulladást vagy súlyos tüneteket, pláne, ha az illető oltott. Az oltottaknál az omikron nagyon ritkán okoz súlyos megbetegedést, ellentétben az oltatlanokkal, ahol azért bőven előfordulhat akár súlyos, intenzív osztályos kezelést igénylő súlyos tüdőgyulladás.

Vannak az omikron miatti kockázatos általános egészségi állapotok?

Az omikron sem a barátunk. Az idősekben, a súlyos immunhiányosokban, daganatosokban, tüdőbetegekben, vesebetegekben képes súlyos megbetegedést okozni, pláne, ha nem oltottak. A rizikócsoportok ugyanazok. Egy oltatlan idős beteg embernél képes olyan súlyos megbetegedést okozni, ami miatt akár lélegeztetőgépre kerül.

A deréktáji fájdalmak egész szokatlanok, bár már a korábbi verzióknál is megtanultuk, hogy bárhol tudnak megbetegedést okozni. Ezt mivel magyarázzák?

Erre még nincsen elmélet. Arra van elmélet, hogy ritkábban okoz tüdőgyulladást, mert nem a tüdő szöveteiben szaporodik, hanem a felső légutakban. Ez valószínűleg magyarázza azt, hogy az első tünet a nátha, a torokfájás, a torokkaparás, a gyulladás. A deréktáji fájdalmakat nehéz megmagyarázni, de nagyon sok embernél egy egyszerű, lumbágószerű derékfájdalom az első tünete az omikron fertőzésnek.

Újrafertőződött covidos van a gyakorlatukban? Olyan, aki korábban más variációkat kapott el és most omikronnal van kórházban?

A védőoltások sem nyújtanak százszázalékos védelmet, tehát megfertőződhetünk, és ugyanez van a fertőzésen való áteséssel is. Bizonyos idő elteltével újrafertőződhetünk. Még ha nem is lesz a betegségünk súlyosabb. A jó hír az, hogy három oltás felvételével a harmadik oltást követő három-négy hónapban szinten biztos, hogy nem fogunk súlyosan megbetegedni az omikron változattól sem. Áttöréses fertőzésnek hívják ezeket, amikor valaki akár a védőoltások ellenére is újrafertőződik, és tudunk olyan embert, aki már kétszer vagy háromszor is átesett a koronavírus-fertőzésen. Egyre többet kutatják ennek a hátterét. Valamilyen genetikai háttere lesz, hiszen azt nemrég éppen magyar kutatók fedezték fel, hogy vannak olyan genetikai konstellációk, amelyek igazolják azt, hogy miért lesz valaki súlyos koronavírus-beteg egészségesen, mások pedig ugye egy egyszerű felső légúti huruttal néhány nap alatt átvészelik a kórképet.

A jelen embere számára befolyásolható valamilyen módon, hogy mennyire fogékony a súlyos megbetegedésre? Tudunk valamit az ellen tenni az oltás felvételén kívül, hogy egy járványban ne betegedjünk meg súlyosan?

A védőoltáson kívül rettenetesen nehéz. Lehet mindenhol maszkot hordani, lehet nagyon vigyázni magunkra, távolságot tartani, fertőtleníteni, de igazából lehetetlen olyan módszert találni, amivel százszázalékosan megvédjük magunkat. Még a védőoltások sem százszázalékosak. Ha én hárommal be vagyok oltva, akkor szinte száz százalék, hogy nem leszek súlyos beteg, de elkaphatom.

Abban van már valamilyen szabályszerűség, hogy milyen típusú háromoltásosság után milyen lefolyása lehet a betegségnek, ha az ember mégis elkapja? Nem mindenki ugyanazt az oltást kapta elsőre, másodikra, harmadikra.

Magyarországon többféle oltást alkalmaztak, és ennek megfelelően rengeteg variáció van. Kiderült az, hogy az oltások keverése nem feltétlenül jár hátrányos következményekkel, sőt, vannak olyan oltáskeverések, amelyek még erősebb védelmet is adnak. Rendkívül nehéz ezt megmondani. A hatékonyság, az időtartam, a védelem időtartama különbözik az oltásoknál. Nyilvánvalóan van különbség ebben, de ez nem azt jelenti, hogy a súlyos megbetegedések ellen ne védenének meg minket nagy százalékban. Szinte mindegy, hogy melyik három oltást veszi fel valaki, abban biztos lehet, hogy a súlyos megbetegedések ellen jó, megfelelő védettsége lesz.

Arra, hogy az oltásokat milyen ütemben vették föl, volt egy protokoll. Ennek van hatása a későbbi lehetséges megbetegedésre?

Ha valaki átesik a fertőzésen, egy bizonyos idő elteltével újrafertőződhet. Ha valaki megkapja a védőoltásokat abban a ritmusban, ahogy a szakemberek javasolják, egy bizonyos idő elteltével csökken a védelme és újrafertőződhet. Ezért jutottunk el odáig, hogy az első oltást követő második oltás után javasoltuk a harmadikat, és most már a negyedikről beszélünk, hiszen a védettség csökken.

A betegségen átesni mit ér?

Ez egy bonyolult kérdés. Nem mondhatom azt, hogy a legnagyobb védelmet a betegségen való átesés és az oltások együttesen adják, hiszen ezzel azt sugallanám, hogy jó átesni a betegségen, aztán oltást kapni, mert akkor milyen hatalmas védettségünk van. Nem jó átesni ezen a betegségen. Ez a vírus nagyon sok szervrendszert megtámad. Ez nemcsak a tüdő és a légutak megbetegedése. Néhány napon belül ott van az agyban, a szívben, a májban, a vesékben, és elkezd pusztítani. Semmiféleképpen nem jó az, ha megfertőződünk. Mindenképpen oltásokkal kell a védettséget fölépíteni és ezt kell valahogy megtartanunk úgy, hogy ne legyünk súlyos betegek és ne kerüljünk intenzív osztályra. Az egy más kérdés, hogy a szakma bebizonyította, hogy a legnagyobb védelmet valóban az adja, ha valaki átesett a megbetegedésen és ezután kapta meg a védőoltásokat vagy közben valamikor megfertőződött, de semmiféleképpen nem akarom azt sugallni, hogy jó dolog átesni ezen a megbetegedésen.

Az világos-e, hogy mitől ilyen gyors az omikron?

Máshogy jut be a sejtbe. A kutatók kimutatták azt, hogy a rengeteg mutáció, ami a vírus felszínén keletkezett, azt a célt szolgálja, hogy máshogy jusson be az emberi sejtekbe, és sokkal gyorsabban bejut, sokkal gyorsabban tud szaporodni. Ezáltal a légutakban sokkal több vírus tud megjelenni, ezáltal az illető jobban fertőz. Ez mindenképpen bizonyított. Az omikronnak a sajátja egyébként, hogy nemcsak enyhébb megbetegedéseket okoz, de nagyon sok a tünetmentes, főleg a gyerekeknél. Már látszik a jelenlegi járványnak ebben a stádiumban, milyen sok fiatal és milyen sok gyerek fertőződik meg úgy, hogy nem is tudja, hanem egész egyszerűen egy szűrés kapcsán derül ki, hogy fertőzött.

Lehetséges, hogy az omikroné az utolsó hullám, mielőtt a pandémia véget ér?

Jó lenne hinni. Én nem vagyok ennyire optimista, hiszen rengeteg variáns jelent meg az utóbbi egy évben, és miért ne jelenhetne meg egy omikronnál is jobban terjedő, gonoszabb, súlyosabb megbetegedést okozó variáns? Miért gondoljuk, hogy az omikron az utolsó? Nagyon jó megoldása lenne a világméretű koronavírus-járványnak az omikron, mert nagyon sok embert megfertőz, mindenki kap majd valami védettséget és vége a járványnak. De nem biztos, hogy ez ilyen egyszerű.

Ezt onnan lehet majd tudni, hogy nem lesz annyi tünetes beteg?

Így van, a hullám a csúcsa után lefordul, nagyon kevés beteg lesz, szinte senki nem fog kórházban feküdni, aki fog, az is nyilvánvalóan idős, immunhiányos, valamilyen immunsérült ember lesz. Ha a betegség itt is lesz velünk, nem fog ilyen hatalmas méretű járványokat okozni.

Mi számít hatalmas méretű járványnak?

Epidémia és endémia. Az endémia azt jelenti, hogy egy bizonyos területre lokalizálódó járványról fogunk beszélni, akár egy országról. Lesznek országok, amelyek nem fognak oltóanyaghoz jutni és ott egy ilyen vírus képes kisebb járványt okozni. De ez nem lesz világméretű, nem fog kiterjedni kontinensekre vagy a Föld nagyobb részére.

Arról van-e már elképzelésük, hogy az oltásokat milyen ütemben kell frissíteni? Kell újat csinálni újabb és újabb variációkra?

Csinálnak újabbakat az újabb variációkra, de miután látjuk, hogy az omikron ellen, a súlyos változat ellen három klasszikus oltás elegendő, nem biztos, hogy az lesz a megoldás, hogy minden négy-öt hónapban újraoltjuk az emberiséget. Sokkal szimpatikusabb nekem az a megoldás, ha olyan oltást fejlesztenek ki, ami valamennyi leendő variáns ellen hatékony. Van ilyen út és vannak ilyen próbálkozások, és akár már idén megjelenhet egy olyan oltás, ami valamennyi variáns ellen hatékony. Akkor vége a történetnek. Reméljük, hogy ez lesz a megoldás.

Hogyan kell azt elképzelni, amelyik valamennyi variáns ellen hatékony, hiszen az összes variánsból eddig csak az eddig tapasztalt variánsokat ismerjük, a többit nem?

A vírus olyan része ellen fog irányulni ez az oltás, ami nem mutálódik vagy nagyon-nagyon ritkán mutálódik. Voltak ilyen próbálkozások az influenzánál is, és tudom, hogy azok a kísérletek is nemsokára révbe érnek, és megszűnik az, hogy minden évben újra és újra kell az influenza ellen oltani. Lesz olyan oltásunk, ami valamennyi eljövendő változat ellen hatékony lesz.

A kórházi gyakorlatban az omikron fertőzés lefolyása más, mint a korábbi variációké volt?

Ugyanúgy kezeljük. Azokkal a meglévő, sajnos elég szűk vírusellenes gyógyszerspektrumunkkal, azokkal az immunkészítményekkel, ugyanúgy kell kezelni az omikron variánst, mint a korábbi variánsokat. Mi is látjuk, hogy enyhébb a lefolyás, sokkal kevesebb a súlyos tüdőgyulladás, ez jó hír, azok a szerek, amik jelenleg rendelkezésünkre állnak, az omikron ellen is hatékonyak.

Otthoni kezelésre milyen gyógyszereket lehet most alkalmazni? A favipiravirt szinte a háziorvos írja föl.

Otthoni körülmények között a favipiravir tablettát lehet szedni, illetve, ha az illetőnek valamilyen rizikója van, idős, szívbeteg, vesebeteg, elhízott, cukorbeteg, akkor lehetőség van az úgynevezett monoklonális terápiára. Ez azt jelenti, hogy a kórházi koronavírus-ellátó helyeken kaphat olyan infúziós kezelést, ami megakadályozza, hogy a betegség súlyosabb stádiumba kerüljön. Egyórás infúzió után hazamehet, és 99 százalék, hogy nem lesz súlyosabb beteg és nem kerül kórházba. Ez nagyon jó dolog. Az a baj, hogy ezek is a variánsok ellen hatékonyak, és van olyan, ami már az omikron ellen vagy a delta ellen nem hatékony. A monoklonális antitest-terápiák is folyamatosan változnak, és ezeket is folyamatosan újítani kell.

A járvány korábbi szakaszában szinte divat volt antitestmérő teszteket csináltatni. Ez elmúlt, vagy ez még mindig divat?

A járvány már két éve tart, több százmillió beteg diagnosztizálása után egyetlenegy tanulmány sem jelent meg, ami igazolná azt, hogy ha valakinek magas antitestszintje van, akkor védett, illetve, ha alacsony, akkor nem védett. Ennek azért oka van. Éppen ezért én úgy gondolom, nincs sok értelme ezeket méretni, ráadásul rengeteg helyen, rengetegféle módon mérik.

Mennyire számít az omikronnál az időtényező? A korábbi variánsoknál azt tanultuk meg, hogy ha nem kerül az ember viszonylag gyorsan kórházba, csak amikor már légzési nehezítettsége van, nagy baj is lehet belőle. Az omikronnál is számít az időkapu?

Az omikronnál nem látjuk, de ma már azt tanítjuk a kollégáinknak, hogy ne kövessék azt a szabályt, hogy amíg lehet, tartsuk otthon a beteget. Igenis, ha tüdőgyulladásra utaló tünetek vannak, nem múlik a beteg láza, négy-öt napig még mindig lázas, erősen köhög, fullad, pláne, ha már az oxigénhiány tünetei vannak, akkor azonnal be a kórházba, mert kimutatták azt, hogy az időben elkezdett oxigénterápia sokat segít abban, hogy a betegség ne legyen végzetes. Ha valaki súlyos beteg, kerüljön minél hamarabb kórházba, minél hamarabb kapja meg a kezelést, akár az oxigénterápiát, akár a vírusellenes kezeléseket, mert így lehet legjobban megmenteni az életét.

A tüdőgyulladás, amit nem koronavírus-fertőzés okoz, gyakori megbetegedés Magyarországon?

A tüdőgyulladás rendkívül gyakori megbetegedés, bizonyos életkor fölött már lassan vezető halálok lesz, tehát mindenképpen el kell tudni különíteni azt, hogy itt pontosan miről van szó. Érdekes, hogy amíg az influenzánál a baktérium okozta tüdőgyulladás volt a legsúlyosabb szövődmény és nagyon gyakran halálok, addig a koronavírusnál ez nincsen. A koronavírus önmagában gonosz és önmagában okozza a súlyos vírusos tüdőgyulladást és a tüdőszövet szörnyű pusztulását.

Influenzaszezon is van, de járvány még, legalábbis hivatalosan, nincsen. Azt el tudják képzelni, hogy mi van, amikor az influenza meg a koronavírus-járvány párhuzamosan megy?

Nem nagyon volt még erre példa. Brazíliában észleltek olyan eseteket, hogy valakiben az influenza és a koronavírus egyszerre volt jelen, de ez véletlen. Az illető véletlenül fertőződött meg a két vírussal, és a betegsége sokkal súlyosabb volt, mint külön-külön. Az influenzajárvány nagyjából január közepe, végén szokott kezdődni. Én nagyon nem szeretném, ha egy súlyos influenzajárvány nehezítené a dolgunkat, ráadásul a tünetek a kezdetekben rendkívül hasonlók mind a két vírusnál, tehát nagyon-nagyon nehéz elkülöníteni, hogy valaki koronás vagy influenzás, vagy esetleg mindkettő.

Súlyosabb a betegség dupla vírussal megfertőződött lefolyása?

Nem, szerencsére a két vírusnak semmi köze egymáshoz, ezért nem szeretem a flurona szót, hiszen feltételezi, hogy ez a két vírus keveredett vagy valami szörnyű mutáns alakult ki belőlük. Teljesen más típusú vírusokról van szó. Azon túl, hogy mind a kettő ellen van védőoltás, nem sok közük van egymáshoz.

Mi volt a jó sorrend: az influenza elleni oltás felvétele, amikor az elérhetővé vált, vagy a koronavírus elleni oltási sor folytatása?

A két oltást egyszerre is föl lehet venni. A sorrend igazából nem számít, de tény az, hogy az influenzaoltásokat jellemzően október-novemberben szokták a rizikócsoportba tartozók fölvenni. Ha valakinek a két oltás egy időre esik, akkor nyugodtan egy időben beoltható.

Ha az ember felveszi az influenza elleni oltást, akkor bízhat abban, hogy amennyiben koronavírussal megfertőződik, akkor enyhébb lesz a betegségének a lefolyása, mert legalább az influenza ellen meg van védve?

Volt a járványban egy olyan időszak, amikor influenzás esetek voltak, de még nem volt koronavírus elleni oltás, és megfigyelték azt, hogy azok között, akik fölvették az influenza elleni oltást, minden korcsoportban enyhébb volt a betegség lefolyása, mint azoknál, akik nem vették fel. Távol álljon tőlem, hogy azt mondjam, hogy az influenzaoltás véd a koronavírus ellen, de volt ilyen megfigyelés.

Az oltás, amit most fölveszünk, az egy korábbi influenzajárványból elkülönített oltóanyag. Ez mindig jó a következőre is? Tavaly nem volt influenzajárvány, nem volt honnan mintát venni.

Igyekeznek a kutatók. A jelenlegi influenzaoltásban lévő törzsek változtak tavalyhoz képest, éppen azért, mert megfigyelték, hogy a három benne lévő vírustörzsből kettő megváltozott. Ezeket ők folyamatosan hozzáidomítják a korábban észlelt törzsekhez, úgyhogy aki erre a szezonra vett fel oltást, biztos lehet benne, hogy változtatott oltást kapott tavalyhoz vagy tavalyelőtthöz képest. Éppen ezért mondták a szakemberek, hogy tessék fölvenni az influenzaoltást, mert nagy valószínűséggel így meg fogjuk tudni akadályozni az idős, beteg embereknél a súlyos szövődményeket.

A negyedik oltás mikor következik? Mikor van értelme?

Vannak országok, ahol elérhetővé teszik a negyedik oltást a nagyon idős embereknek, azok számára, akik valamilyen rákellenes kezelésben részesülnek, szervátültetettek, őssejtátültetettek, olyan HIV-fertőzöttek, akik nem kapnak kezelést. Nagy dózisú szteroidkezelést vagy immunrendszer-elnyomó kezelést kapnak, tehát akiknek az immunrendszere szinte egészen biztos, hogy a három oltásra sem úgy reagál, mint a teljesen egészséges embereknél. Elsősorban náluk kell elgondolkodni a negyedik oltáson, és azokban az országokban, ahol ezt elkezdték, ezt így kezdték el. Vannak olyan országok, ahol 60 év fölött határozták meg azt a korcsoportot, amelynek tagjait már lehet negyedikkel oltani, illetve olyan emberek, akiknek valamilyen immunhiányuk van. Magyarországon is elsősorban az idős, beteg embereknek javasolt a negyedik oltás a harmadik oltást követő négy-öt hónap múlva.

A fiatal korosztálynak mikor van értelme a következő adagot fölvenni?

Egyes protokollok 14 éves kor fölött megengedik a harmadik oltást a fiataloknak is. De ne felejtsük el, hogy a fiatalok nagyon ritkán betegednek meg súlyosan. A gyerekek három százaléka lesz súlyos beteg, ami rendkívül alacsony, összehasonlítva a felnőttekével. A gyerekek közül 0,12 százalék hal meg. Úgy tűnik, hogy a gyerekeket a koronavírus-fertőzés nagyon enyhén érinti. Ez nem azt jelenti, hogy nem lehet őket oltani, hiszen minden szülő szeretné a gyerekét megvédeni attól, hogy megfertőződjön, pláne, hogy súlyos beteg legyen, hogy poszt-Covid-szindrómája legyen – mert a gyerekeknél is van poszt-Covid szindróma –, vagy olyan immunmechanizmusú gyulladásos betegsége, ami szintén aránylag gyakori a koronavírust követően, s ami miatt a gyerek újra kórházba kerül négy-hat héttel a gyógyulás után és emiatt immunterápiával kell őt gyógyítani. Ezektől meg lehet védeni a gyerekünket azzal, hogy van egy hatékony oltás.

Arra van-e már magyarázat, hogy a kisgyerekek miért viselkednek másképp a koronavírus-járványban, mint mi?

A megváltozott immunrendszerük miatt, de pontosabban nem lehet megmondani. De nagyon sok betegségnél így van, hogy a gyerekekről szinte lepattan a vírus, a felnőttek pedig súlyos betegek lesznek.

Van annak a népi bölcsességnek valami alapja, hogy minél több betegségen esik át valaki gyerekkorában, később, felnőtt korában annál masszívabb és védettebb lesz?

Ezt a téveszmét el kell oszlatni. Nem jó átesni ezeken a betegségeken. Vannak olyan gyermekkori védőoltással megelőzhető fertőző betegségek, amelyeknek nagyon súlyos késői szövődményei vagy késői utórezgései lehetnek. Nem kell a gyerekeinket kitenni ezeknek a fertőző betegségeknek, ha van ellenük hatékony védőoltás. Ugyanez vonatkozik a koronavírusra is.

A kamasz korosztály további oltásainak mi lehet a rendje, értelme? A többségük felvette az elsőt és a másodikat is.

Aránylag sokan vették föl, ennek sokkal inkább járványügyi következménye van. Nem tudjuk, hogy egy kamasz pontosan miért veszi fel az oltást, elképzelhető, hogy az oltási igazolványra van szüksége, hogy bejusson bizonyos helyekre.

Például az iskolába csak úgy mehet be. Különben home office.

Vannak országok, ahol ezt rendkívül szigorúan szabályozzák, de azért szerencsére a kamaszok is nagyon ritkán betegednek meg súlyosan, náluk sokkal inkább járványügyi következményei vannak az oltásoknak, mint a felnőtteknél. Természetesen az lett volna jó a védőoltások megjelenésekor, ha nagyon sok felnőtt oltatta volna be magát, és akkor nem kellene most a gyerekek oltásáról beszélgetni.

Azt kiszámolta valaki, hogy miután elérhetővé vált az oltóanyag, hány felnőttnek kellett volna, szinte azonnal, felvennie az oltást, hogy a mainál szebb grafikont lássunk?

A felnőttek 89 százalékának a beoltásával nem lett volna szükség a gyerekek oltására.

Úgy tűnik, hogy a halálozás nem követi a fertőzések dinamikáját.

Rendkívül szerencsés opció, ami most zajlik, de ez nem azt jelenti, hogy nem kell törekedni arra, hogy még több ember legyen beoltva. Afrika nagyon sok államában nem tudják az oltottságot növelni, mert nincs elég oltóanyag. Az omikron variáns, bármennyire is jóindulatú, nagyon-nagyon sok ember halálát okozza az afrikai régióban.

Mit fognak csinálni, ha Magyarországon véget ér a járvány, Európában is, és utazni akarnak az emberek, mondjuk, Afrikába? Olyan helyekre, ahol nincs meg az az átoltottság, tehát a járvány is él.

A védőoltások védenek minket, de ha olyan régióba utazunk, ahol még tombol a járvány, akkor kitesszük magunkat annak a veszélynek, hogy egy újabb variáns jelenik meg, hiszen a variánsok csak akkor tudnak megjelenni, ha egy régióban járvány van és a vírus tud szaporodni és újabb és újabb embereket megfertőzni. Ezért kell a világnak figyelni a fejlődő országokra és az idén nagy mennyiségben megjelenő, akár még a meglevőknél is korszerűbb oltóanyagokat is eljuttatni ezekbe a régiókba. Ezzel megakadályozni azt, hogy a koronavírus járványosan terjedjen, megakadályozni azt, hogy újabb mutánsok jelenjenek meg. Csak így fogjuk tudni legyőzni a járványt.

Néhány havonta, akár hetente felvetődik a hír, hogy a koronavírus-terápiában alkalmazott gyógyszerek fejlesztése is nagy ütemben halad. Van a kórházban polcról levehető eszköz?

Van a világon már olyan gyógyszer, nem is egy, ami megfelelő hatékonysággal rendelkezik a koronavírus ellen olyan embereknél, akiknél nagyon magas a rizikója egy súlyos, életveszélyes fertőzés kialakulásának. De még ezek sem csodaszerek, de nagyon nagy valószínűséggel meg tudják akadályozni, hogy az illető súlyos beteg legyen, vagy meghaljon. Azt viszont nem lehet mondani, hogy az első lázas napon bevéve a harmadik napon az ember láztalanul felkel az ágyból és teljesen panaszmentesen megy tovább. Nincs még, nem látok még egyelőre a közelben olyan gyógyszert, ami megoldja ezt. De az összes vírusfertőzésnél így van ez. A vírusfertőzésekre nagyon nehéz hatékony gyógyszert kifejleszteni.

Eltelt-e annyi idő a járvány kezdete óta, hogy meg lehessen állapítani, hogy milyen ütemezésben kell felvenni a további oltásokat?

Szerintem kicsit lassítani kellene az emberiségnek. Egy betegség elleni védőoltásnál megszokott dolog volt, hogy az ember kap hármat, majd ezt követően, három, öt vagy tíz év múlva a következő, úgynevezett emlékeztető oltásokat. Picit felgyorsultak a koronavírus kapcsán az események, de ez nyilván azért van, mert a vírus is változik és próbál az emberiség utána menni. De nem lehet megjósolni, hogy mi lesz. Elképzelhető, hogy a harmadik vagy a negyedik oltások megfelelő védettséget adnak a következő időszakban mindenkinek ahhoz, hogy ne legyen súlyos beteg és ne kerüljön kórházba, még akkor is, ha én is találkozom olyan emberrel a kórházban, aki megkapta a három védőoltást és mégis bent van nálam. Igaz, szinte soha nem a koronavírus okozta súlyos tüdőgyulladás miatt, hanem más betegség miatt.

Más betegségnek van összefüggése a koronavírus okozta tüdőgyulladással?

A daganatos betegségek, a cukorbetegség, a szívbetegségek, vesebetegségek, a vesepótló kezelés, a nagyon súlyos vérképzőszervi daganatok hihetetlen komoly rizikót jelentenek a tüdőgyulladás szempontjából. Ezek ismertek voltak eddig is, és az oltatlan omikronosoknál ez továbbra is nagyon komoly veszélyt jelent.

Érdemes-e még otthon ujjra húzható pulzoximétert tartani?

Abszolút, a béta és a delta variánsoknál az ember úgy tudta otthon lemérni, hogy hol tart a betegsége, netán a tüdőgyulladása, hogy megnézte a véroxigénszintjét. Ha ez 91-90 alatt volt, akkor ez egyértelműen annak a jele volt, hogy a tüdeje károsodott.

Poszt-Covid és long-Covid szindrómával hogyan kezelnek embereket?

Rettenetesen nehéz kezelni. Most jönnek azok az eredmények, hogy mi okozza a poszt-Covidot, miért van ez, a vírus mit támad meg. Kiderült, hogy az emberi szervezetbe bejutást követő néhány napon eljut rengeteg szervrendszerbe, és ez az alapja a poszt-Covidnak, hiszen nagyon nehéz eltüntetni. Nagyon gyakori a véralvadási zavarokhoz társuló elváltozás. Maga a tüdőgyulladás is egy úgynevezett érelzáródásos folyamat következménye, de ugyanígy lehet sztrók, szívinfarktus, véralvadási zavar. Szinte felsorolhatatlan mennyiségű betegséget okoz és ezeknek egy részét az illető, sajnos, megtartja a gyógyulás után. Ez azt jelenti, hogy a betegségek 20-25 százalékánál egyes tünetek megmaradhatnak. Az agyi köd, hogy nem tud normálisan gondolkodni, a feledékenység, hogy nem jönnek a gondolatok utána, hogy nem múlik a köhögés, a fejfájás, a gyengeség, hogy nem tud visszaállni a munkájához, ezek mind-mind poszt-Covid, long-Covid tünetek. Ezekkel rendkívül nehéz mit kezdeni, hiszen itt már nem a vírus direkt hatásáról van szó, hanem azoknak a károsodásoknak a tömegéről, amiket a vírus okozott az akut szakban. Ráadásul poszt-Covid nemcsak súlyos betegség után alakul ki, hanem enyhe betegség után is maradhatnak tünetek. Gyerekeknél is, noha kisebb mennyiségben, de megfigyelünk poszt-Covid tüneteket. Nagyon nehéz kezelni, gyógytornászok, légzésterapeuták, pszichiáterek, kardiológusok tömkelege kell hozzá, hogy pontosan megállapítsuk, hogy mi a baj és mikor lesz gyógyulás. Egyesek szerint a védőoltásnak van védő hatása, tehát ha valakinek a gyógyulást követő negyedik-ötödik hónapban még ezek a tünetei megvannak és kap egy védőoltást, sokszor maga a védőoltás segít valamilyen ismeretlen mechanizmussal.

Ismeretlen mechanizmussal?

Nagyon sok mindent nem tudunk még a koronavírusról. Egy új vírussal találkoztunk, és ezért még mindig nagyon sok mindent tanulnunk kell.

Általában mennyi idő az, amíg az emberiség megtanul reagálni egy új vírusra?

Régen ez nagyon hosszú idő volt, gondoljunk csak a feketehimlőre. Mire a feketehimlő elleni védőoltást kifejlesztették, mire eljuttatták a Föld összes lakójához és védőoltás segítségével sikerült eltüntetnünk a Föld színéről, 1977-et írtunk. A koronavírussal ez nem biztos, hogy fog sikerülni. A védőoltásokat nem is azért próbálják az emberek felvenni, hogy tűnjön el, hanem hogy ne legyenek súlyos betegek. Ez óriási különbség azokkal szemben, akik úgy gondolják, hogy a védőoltást felvéve ők majd nem fogják elkapni. Igenis, el lehet kapni, ezt tudomásul kell vennünk. Az emberi élet a legfontosabb, és ha a védőoltásokkal meg tudjuk akadályozni azt, hogy az illető meghaljon, akkor mindent megtettünk az életéért.

Nem akarom az ördögöt a falra festeni, de hogy fog kinézni legvalószínűbben egy oltási sor, ha vége van ennek a járványnak? Amikor jön az ősz, mindenki fel fogja venni az influenza elleni oltást az egyik karjába, a másikba a koronavírus ellenit?

Én nem szeretek jósolni, de nem hiszem, hogy így fog történni. Jelenleg is vannak koronavírusok az emberiség történetében, például a nátha, amik folyamatosan változnak, időnként náthásak vagyunk, de senkit nem zavar, emiatt nem kell nekünk semmilyen más védekező eljárást alkalmazni.

Fújjuk az orrunkat, rengeteg papír zsebkendőt veszünk.

Ennek egy kicsit súlyosabb változata lehetne ez az újfajta SARS2 koronavírus. Ha egy idő után nem fog magának embert találni, hiszen ha mindenki be lesz oltva, akkor nem fog tudni úgy szaporodni, ahogy ő szeretne, elképzelhető, hogy el fog tűnni. Mások szerint visszajön és szezonálisan fog megbetegedéseket okozni. Az emberiség nagyon sokat tanult és megtanulta azt is, hogy kell olyan oltás, ami valamennyi változat ellen hatékony, és akkor hiába változik a vírus, gyakorlatilag nem fog tudni magának gazdát találni, pláne ha ezt egyszerű módon lehet majd bejuttatni, például orrspray formájában, ami mindenkinek szimpatikus lesz, az oltáselleneseknek is. Akkor itt lesz a járványnak a vége.

Egy orvos bízik az orrspray-ben?

Nagyon sokat fejlődött az elmúlt két évben a vírusellenes kutatás és olyan biotechnológiai, géntechnológiai, virológiai oltásokat fedeznek fel, amelyek egész egyszerű módszerrel megoldhatják a problémát. Például a tapaszok: mennyivel szimpatikusabb tapasz formájában megvédeni magunkat, fájdalommentes, nem kell hozzá tűszúrás, egyszerűen tárolható. Vagy egy orrspray. Igenis, jól működnek.

A koronavírus elleni teszteknél, amikor az elején csinálták, úgy érezte az ember, hogy az agyát kiszúrják a pálcikával. Ez mostanra már nem annyira vészes, a technika fejlődött.

Illetve ma már akár nyálból is kimutatják. Hihetetlen a fejlődés. A hihetetlenül gyors fejlődés miatt sincs esélye a koronavírusnak.

Az egészségügyi ellátórendszer, csak az ön területén, mit tanult ebből a két évből?

Ezt nehéz megmondani. Nyilvánvalóan megtanultuk azt, hogy az emberiség mennyire esetlen egy ilyen vírussal szemben. Bármennyire is fejlett a technika, az orvostudomány, a vakcinológia, el tudott terjedni a világban egy olyan vírus, ami ellen nem tudtunk egyelőre mit kezdeni, és jó néhány hónapig gyakorlatilag szinte csak asszisztáltunk ahhoz, hogy ez a vírus mennyi embernek az életét veszi el. Összefogásban, a forrásoknak a felhasználásában rettenetesen sokat tanultunk. Azok az orvosi teamek, amelyek létrejöttek az országban a koronavírusos betegek gyógyítására, hatalmas csapatmunkában próbálták a betegek életét megmenteni. A forrásokat, diagnosztikumokat, gyógyszereket, lélegeztetőgépeket, intenzíves kapacitásokat megtanultuk rendkívül gyorsan összpontosítani oda, ahol baj van, és ez nagyon jól sikerült. Kár, hogy ehhez egy járvány kellett, kicsit katasztrófamedicina rendszerben működtünk, de úgy érzem, hogy nagyon sok ország meg tudta ezt oldani. Én remélem, Magyarország sokat tanult egy következő járvány esetére, hogy hogyan kell egy ilyen járvány esetén az egészségügynek működnie.