INFORÁDIÓ
2021. április 23. péntek
Béla

karácsony gergely

főpolgármester

budapest

lánchíd

dugódíj

előválasztás

bkv

Karácsony Gergely főpolgármester a 3-as metróvonal felújított déli, a Nagyvárad tér és Kőbánya-Kispest közötti szakaszának átadásán a megújult Ecseri úti állomáson 2020. október 22-én.

Karácsony Gergely: a következő hónapban kiderül, indulok-e a miniszterelnök-jelölti előválasztáson

Infostart / InfoRádió - Exterde Tibor

Nekem nincsenek ilyen terveim, ugyanakkor másoknak vannak velem terveik – mondta az ellenzék miniszterelnök-jelöltválasztásáról Karácsony Gergely az InfoRádió Aréna című műsorában. A főpolgármester beszélt a Lánchíd-felújítás költségeiről, a 3-as metró klimatizálásának akadályáról, a dugódíjról és arról, hogy a kormányzati elvonások és a járvány miatt fel kell-e használni főváros tartalékait.

Csütörtökön egyeztettek információink szerint a Belügyminisztériumban az önkormányzatokat érintő elvonásokról. Közeledtek valamit az álláspontok?

Sajnos nem tudok arról beszámolni, hogy bármilyen érdemi fejlemény lett volna ezen a a Belügyminisztérium által működtetett fórumon, ahol az önkormányzati szövetségek képviselői vesznek részt. Az egyik fő téma az iparűzésiadó-bevétel kiesésének kompenzációja volt, és az égadta világon nem tudtunk meg semmit arról, hogy a 25 ezer főnél nagyobb településeken a kompenzáció hogyan néz ki, milyen folyamat lesz, ki fog tárgyalni kivel. Én úgy tudom, hogy a kormány eddig nem tárgyalt konkrét önkormányzatokkal. Az iparűzési adó megfelezése nem egy lépés volt, hanem egy lépéssorozatnak az az eleme, amely már a főváros működőképességét olyan mértékben korlátozza, hogy élesen felteszi azt a kérdést, egyáltalán kihúzza az idei évet a főváros, hogy tudjuk-e finanszírozni az alapvető közszolgáltatásokat.

Mi az, amit korlátozni vagy leállítani terveznek, ha így marad?

Semmit. Megpróbálunk a lehető legmesszibb elmenni abban, hogy takarékoskodjunk, hogy olyan átszervezéseket valósítsunk meg, amely nem érinti a közszolgáltatások színvonalát. Összevontuk a főváros szinte valamennyi közműcégét, többmilliárdos spórolást fogunk ezzel elérni. Ami a közösségi közlekedést illeti, sokkal kevesebben használják a városban, ennek megfelelően sokkal kevesebben fizetnek is ezért, de éppen a járványügyi megfontolásoknak megfelelően csak a kijárási korlátozás idején csökkentettük érdemben a kapacitást. Nem szeretném azt a szerepet eljátszani, amit a kormányzati gépezet nekünk szánt. Kitartunk és próbálunk minden módon föllépni annak érdekében, hogy ezek a megszorítások ne veszélyeztessék a város működését. Ennek egy része az, hogy arra kérjük a budapesti vállalkozásokat, amelyeket érint az iparűzési adócsökkentés lehetősége, ha tehetik, fizessék be a teljes adót, és ezzel járuljanak hozzá ahhoz, hogy a budapesti fővárosi közszolgáltatások továbbra is tudjanak működni.

Erre szolgál a plakátkampány?

Többek között erre is. Nem tehetjük meg, hogy a budapestieknek nem mondjuk meg, hogy a város milyen nehéz helyzetben van. Mi az őszinte párbeszéd hívei vagyunk, és ennek része az, hogy elmondjuk, a város talpra állításához kell a városi polgárok együttműködése, méghozzá legalább három területen. Az egyik az, hogy mindenkit arra kérünk, ha lehetősége van rá, akkor oltassa be magát, hiszen a gazdasági talpra állást is ez teszi majd lehetővé. A másik az, hogy előbb-utóbb újra megnyílnak a fővárosi közszolgáltatások, és arra kérjük a budapestieket, hogy ezeket a közszolgáltatásokat használják, és arra kérjük a budapesti vállalkozásokat, hogy segítsék a város működőképességét megőrizni.

Miért nem nyúl hozzá a főváros a tartalékaihoz ebben a válsághelyzetben?

De miért gondolja, hogy nem nyúlunk hozzá?

Mennyit költenek a tartalékból?

Mindent. Már az iparűzési adócsökkentésre vonatkozó kormányzati döntés előtt a főváros összes mobilizálható tartalékát beterveztük az idei költségvetésbe. Ez közel 80 milliárd forint. Amikor válság van, akkor nem a megszorítás a jó válasz, hanem elő kell venni a tartalékokat, de ezeket a tartalékokat nem azért kell elővennünk, mert válság van, hiszen a nagyjából 40 százalékos bevételkiesésnek csak a fele a járvány. Tehát nem arról van szó, hogy a válság idején össze kell húznunk a nadrágszíjat, hanem hogy szisztematikus kifosztása zajlik a városnak, ami azt eredményezi, hogy a pénzügyi tartalékunkat teljes mértékben föl kell használnunk az idei évben.

Mennyi az, amit ebben az évben föl kell használni a tartalékból?

70 és 80 milliárd között.

És ez azt jelenti, hogy akkor vége?

Ez azt jelenti. 2022-ben két dolognak kell megváltoznia ahhoz, hogy a város túléljen, az egyik, hogy lesz gazdasági növekedés, a másik, hogy megváltozik a fővárost körülvevő politikai klíma. Vagy a kormány változik, vagy a kormány hozzáállása. 2021 egy pokoli nehéz év lesz, és mivel a városnak működnie kell, helyesen járunk el, hogy a pénzügyi tartalékainkkal számolunk ebben az esetben. Hogy kitartanak-e, ez nagyon nagy mértékben azon is múlik, hogy a budapestiek mennyire lesznek partnereink a város talpra állításában.

A Galvani-híddal kapcsolatos legfrissebb hír a dugódíj bevezetésének lehetősége. A dugódíjról mint eszközről kinek milyen feltételek mellett kell döntenie?

Ez egy együttes döntés kormány és főváros között. Mi csak arra hívtuk fel a figyelmet, hogy a Galvani-híd kapcsán van egy eddig ki nem fejtett elem, mégpedig az, hogy a híd megépítését a kormány azzal indokolja, hogy csökkentse az autóforgalmat a belvárosban. Igen ám, csakhogy azok a forgalmi számítások, amelyekkel a kormány érvel, azok a belvárosi autókapacitás 30 százalékának az elvételével számolnak és 400 forintos behajtási díjjal. Félreértés ne essék, a főváros egyébként érdemi társadalmi vitát szeretne a behajtási díjról, de szerintünk nem ennek van most itt az ideje. Vagy nem őszinte a szakmai párbeszéd a Galvani-híd szerepéről a város közlekedésében, vagy valójában ők is számolnak ezekkel a forgalomcsillapító intézkedésekkel, amiről szerintem egy városban, ahol egyre inkább növekszik az autóforgalom, legitim módon lehet szakmai párbeszédet folytatni. De az nem járja, hogyha a főváros vezetése egyébként rendkívül óvatos, apró lépésekben csökkenteni akarja a belváros autóforgalmát, akkor politikai össztűz alá veti, majd a háttértanulmányokban ennek a sokszorosát írják le. Tehát akkor beszéljünk erről őszintén, legyen őszinte, nyílt szakmai párbeszéd.

A fővárosnak meg a kormánynak még Tarlós István idejéből maradt egy magas szintű egyeztetési lehetősége, a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa. Ott ezeket átbeszélik?

A Galvani-híd téma volt az FKT ülésén, de a részletes számításokat mi is a tavalyi év végén kaptuk meg. Akkor derült ki, hogy olyan forgalmi számításokkal érvel a kormány, amelyek feltételezik ezeket a döntéseket. Az én programomban szerepelt a behajtási díj bevezetésének a lehetősége, és nem is zárom ki azt, hogy ez a város érdekét szolgálhatná, de az kétségtelen, hogy ehhez a kormány együttműködése kell, hiszen magasabb szintű jogszabály változtatása nélkül erre nincs lehetőség. Én azt el tudom fogadni, ha a kormánynak az az álláspontja, hogy ő ezt semmiképpen nem fogja támogatni, meg azt is, hogy adott esetben támogatja. De azt, hogy a politikai kommunikációban nem támogatja, a szakmai háttérmunkában meg ezt feltételezi, ez így biztos, hogy nem járható út.

Mi az, amit a főváros mint fejlesztést át kíván adni a kormánynak? Mert a kormány azzal érvel, hogy mintegy 60 milliárd forint értékben csinálna meg fővárosi fejlesztéseket.

Ne vegyék el a város pénzét, és akkor megcsináljuk mi ezeket a beruházásokat, még többet is. A szolidaritási adó megemelésével ebben a ciklusban nagyjából 100 milliárd forintot vesz el a kormány a főváros költségvetéséből. Szeretném, ha a kormány komolyan venné azt a mondatot, amit a miniszterelnök mondott a választás után 2019 őszén, hogy ami járt az előző városvezetésnek, az jár a mostaninak is. Tarlós István 26 milliárd forinttal kevesebb szolidaritási adót fizetett be 2019-ben, mint amit a városnak fizetnie kell az idei évben. Ez erre a ciklusra vetítve csillagászati összeg. 100 milliárd forintból megcsinálunk minden beruházást, ami a városnak fontos. Azt az alapvető tézist, hogy ők átvállalnak valamit, mert a főváros erre képtelen, nagyon határozottan szeretném visszautasítani. Itt arról van szó, hogy a város pénzét elveszik, majd a felét visszaadják fejlesztésekben. Nem presztízskérdés számunkra, hogy egy fővárosi beruházást a főváros valósít meg vagy a kormány. Nyitottak vagyunk arra, hogy ebben megállapodjunk, de egyelőre az ezzel kapcsolatos tárgyalások nagyon az elején vannak.

Azt látják már, hogy például egy Pannon parkra még mennyit kell költeni?

A Biodóm egy eléggé elfuserált beruházás, számos hibát elkövettek az elődeim, ennek kapcsán mi a dokumentumokat elküldtük a rendőrségnek, és nyomozás is indult már. Körülbelül 15 és 20 milliárd forint közötti összeg az, ami szükséges ahhoz, hogy a Biodóm meg tudjon valósulni. Ha sikerülne megvalósítani azt a szakmai programot, akkor a budapesti turizmus talpra állítása szempontjából egy nagyon fontos attrakció lehet, másrészt meg rengeteg közpénz van már benne, amely veszendőbe mehet akkor, ha nem fejezzük be. Látok reális esélyt arra, hogy ebben a kérdésben meg tudunk állapodni.

A befejezés után az üzemeltetésről is lesz valamilyen megállapodás?

Ez egy olyan szakmai feladat, amit csak az Állatkert tud ellátni. A Biodóm beruházás eddig is teljes mérték állami forrásból valósult meg. A főváros ebben kisebb részben talán tud feladatot vállalni, de kormányzati támogatás nélkül mi ezt egészen biztosan nem tudjuk befejezni. Sok millió turista fog idejönni csak a Biodóm miatt Budapestre, éppen ezért nemzeti ügy, hogy ezt a beruházást be tudjuk fejezni.

A Liget autómentesítésének ügyében kell-e tárgyalniuk valakivel?

Nem mindenben van közöttünk véleménykülönbség, például ebben nincs. Nagyon örülünk annak, hogy elindult a Szegedi úti felüljáró tervezése, hiszen az M3-as autópályán bejövő forgalom egy jelentős része akkor nem kell, hogy elérje a Liget közvetlen környékét, és reméljük, hogy az egyéb kisebb beruházásokka lehetővé válik az, hogy a Kós Károly sétányt visszaadjuk a gyalogosoknak. Örülnék, ha több ilyen pont lenne, de ebben az ügyben teljes mértékben egyetértünk a kormánnyal.

Az előző kampány népszerű és forró témája volt a patkányhelyzet Budapesten. Most ugyanez a cég viszi az ügyeket, mint amelynek a működése ellen annak idején tiltakoztak. Mit tanulhattak egy év alatt, hogy most jó lesz?

Remélem, hogy sokat tanultak, de nem ettől lesz jobb a helyzet Budapesten patkányfronton, hanem azért, mert teljesen más struktúrában írtuk ki a közbeszerzést, illetve teljesen más a feladatmegosztás a főváros és a patkánymentesítést végző cég között. Az új rendszerben a fővárosi intézményeknél kell jelezni bárkinek, ha patkányt észlel, és megbízhatóbb adatokat fog ez generálni számunkra. Másrészt meg nem életszerű, hogy annak a cégnek kell jeleznem a problémámat, amelynek meg kell oldania. Sokkal jobb struktúrában van megfogalmazva az a feladat, amit el kell látni Budapesten a patkánymentes állapot fenntartása érdekében.

Körúti kerékpársávot beváltnak látják?

Sokkal több dugót vizionálnak szerintem a politikusok, mint amennyi valóban van a városban. Nyilván a járvány miatt egyébként kisebb a gépjármű-forgalom, bár a közlekedési arányon belül több az autó, mint a közösségi közlekedés, ami hosszú távon életveszélyes, a belváros forgalomcsillapítása elkerülhetetlen. Az ingyen parkolás teljes káosz a városban, remélem, hogy egy hamarosan elmúló probléma lesz. De ha valaki megnézi a kerékpáros statisztikákat, hogy milyen elképesztő mértékben nő Budapesten a kerékpárforgalom, akkor látja azt, hogy részben a járvány abba az irányba viszi az embereket, hogy az egyéni közlekedést válasszák, részben pedig nyilván az újabb infrastruktúra mindig újabb igényeket szül. A belvárost nem tehetjük autópályák hálózatává, és éppen ezért tartom nagyon visszásnak a Galvani-híd kapcsán folytatott kormányzati kommunikációt, mert a körúton belül, a VI-VII. kerületben történt forgalomcsillapítás a tizedrésze annak, amit a galvani forgalomszámlálása kapcsán feltételeztek. Tehát ha ezek mind megvalósulnának, akkor egészen drámai mértékben változna meg a város.

Ha lesz ellenzéki miniszterelnök-jelölti előválasztás, elindul?

Ha lesz, akkor majd megfontolom. Egyelőre nem dőlt el ez a kérdés.

Ha lesz, akkor inkább igen vagy inkább nem?

A járványügyi helyzet azt indokolja, hogy az ellenzék készüljön föl az előválasztásra, de én a nyár előtt ezt nem tartom reális lehetőségnek. Én azt tudom erre a kérdésre mondani, amit mindig mondtam: nekem nincsenek ilyen terveim, ugyanakkor másoknak vannak velem terveik. Sok politikustársam szívesen látna az előválasztáson indulók között. Bárki lesz az ellenzék miniszterelnök-jelöltje, az ő győzelmi esélyét nagymértékben javítja az, ha egy előválasztáson kapja meg ezt a megbízatást, és bárki lesz az, az én százszázalékos támogatásomra számíthat. Én jelenleg arra készülök, hogy egy borzasztó nehéz évben megpróbálom a várost átvinni a tű fokán. Nincsenek ilyen ambícióim, de az, hogy végső soron lesz-e előválasztás és hogy ezen én indulok-e, ez az elkövetkező hónapban ki fog derülni.

Azt elképzelhetőnek tartja, hogy nem is lesz előválasztás?

Talán ez eldőlt, hiszen a pártok ezt támogatják. A főpolgármester-választás kapcsán az előválasztás mutatta azt, ha beengedjük az embereket a politikába, ha nyitottabb versenyt alakítunk ki és vállaljuk azt, hogy demokratikus vitában döntsük el a legfontosabb kérdéseinket, az lenne a helyes, ha ez megtörténne. Arra készülök, hogy lesz ilyen, de azért a járványhelyzet nem teszi könnyűvé ennek a folyamatnak a megszervezését és lebonyolítását.

A cikk végére ért.

Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018