INFORÁDIÓ 
2020. szeptember 25. péntek
Eufrozina, Kende

koronavírus

merkely béla

vakcina

Merkely Béla rektor beszédet mond a Semmelweis Egyetem II. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikájának felújított, steril, a baktériumok és vírusok ellen védelmet nyújtó speciális légtechnikai és nyomásszabályozó rendszerrel bővített hemato-onkológiai  osztályának avatásán 2019. október 7-én.

Merkely Béla a kötelező maszkhasználatról, a bulitilalomról és a vakcina idei esélyeiről

Infostart

Komplex szabálycsomag kell a járvány második hullámának megállításához, és most az a legfontosabb, hogy vissza kell nyerni a lakosság együttműködését – mondta Merkely Béla professzor az InfoRádió Aréna című műsorában. A Semmelweis Egyetem rektora, a Városmajori Szív- és Érgyógyászat Klinika igazgatója beszélt arról is, hogy miért több a megbetegedés, de kevesebb a halálos áldozat, mint tavasszal, és szerinte két hónapon belül rendelkezésre állhat több száz millió adag vakcina.

Merkely Béla az Arénában
 

Miért robbant be a járvány most, ha ez már egyáltalán a berobbanás?

Ennek egy kicsit hosszú története van. Az első hullám a gyors intézkedéssel és a nép egyértelmű együttműködésének köszönhetően nagyon hamar és erősen le lett fojtva. Az első két pozitív eset után 11 nappal megtörténtek az első intézkedések, és az egymásra épülő, nagyon szisztematikus döntésekkel az emberek közötti kapcsolatot több mint hatvan százalékkal csökkentették. Budapesten ez gyakran elérte a 90 százalékot. Ettől a vírus terjedési együtthatója, amit az R-értéknek nevezünk, egy alá esett, és a közösségi térben gyakorlatilag nem alakult ki járvány. A járvány azért jelen volt az intézményekben, az idősotthonokban nagy számú beteg volt. Ezért az első hullámnak az volt a jellegzetessége, hogy alacsony betegszámok mellett nagyon magas volt a halálozás. Ez nem valódi halálozási arány volt, mert a H-UNCOVER vizsgálat egyértelműen igazolta, hogy a 14 év fölötti magánlakásban élők vonatkozásában 56 ezer eset volt, és így 14 százalékos halálozási ráta már csak 0,7 százalék. A vizsgálat azt is igazolta, hogy a közösségi térben nagyon alacsony a pozitívaknak a száma. Nyugodt két és fél hónapunk volt, ez abból adódott, hogy a közösségi térben nem volt vírus. Akármekkora bulit rendeztek a Balatonon, akármenyire csökkent a fegyelem, a számok nem emelkedtek. Ezen az változtatott, hogy a környező országokból kezdtek beszivárogni a pozitív esetek. Először Szerbia, Románia, Ukrajna volt a forrás, de ez sem rontott igazából a helyzeten, mert relatíve kevés volt behurcolt eset. Véleményem szerint a drámai fordulatot az hozta, hogy nagyon sok magyar ment Horvátországba, és ott éppen akkor drámaian emelkedett a fertőzések száma. Tulajdonképpen mi, magyarok hoztuk be a vírust, még egy kicsit megszaporodott a Balaton környékén, különböző nagyobb társasági összejöveteleken, bulikban. Szétszóródott, megduplázódott, és tulajdonképpen ma már a közösségi térben mért fertőzések esetében alig találunk igazi eredetet, tehát nincsen utazási anamnézis, mindenki a közösségi térből fertőződik. Tehát Horvátországból hoztuk be, és Magyarországon a közösségi térben nagy csoportosulások során, zárt térben terjedt el a vírus.

Nagyobb bajban vagyunk most, mint az első hullámban voltunk?

Az első hullámban egy ismeretlen vírussal néztünk szembe, és a fertőzöttek átlagos életkora 30-35 évvel magasabb volt, mint most. Tehát jelenleg kisebb a baj, de több a fertőzött, és a fenyegetettség nem kicsi, hiszen ez a nagyszámú fiatal át tudja adni a fertőzést az idősebbeknek, és ha nem vagyunk elég hatékonyak a védekezésben, akkor fönnáll a veszélye annak, hogy a halálozás jelentősen megnő.

Ugyanaz a vírus fertőz most, mint az első szakaszban?

Igen, úgy néz ki, hogy ugyanaz. A virológusok megcsinálták a vírus szekvenciáit, és gyakorlatilag nincs lényegi különbség. Jelentős mutáció nem jött létre. Azért bizakodunk egy picit, hogy némi virulenciát veszít a vírus, de ezt igazából négy-öt hét múlva tudjuk megmondani, ha kiegyenlítődik a korosztálybeli különbség az első fázis és a második fázis között. Most a domináns része a betegeknek 15 és 30 év közötti, ők most direktben találkoztak a vírussal. Hát ha ez nagyon megváltozik, és mondjuk, 65 év lesz az átlagos életkora a betegeknek, akkor derül ki, hogy igazából változott-e valami. Azért jobban kezeljük a járványt. Azzal a nagyon kevés gyógyszerrel, ami rendelkezésre áll, és a vérplazmakezeléssel bizakodunk, hogy le tudjuk csökkenteni a halálozást, ha a kórházi kezelések száma megnő. Azért látható módon nő. A Semmelweis Egyetemen 17-en vannak most pozitívak, akiket kezelünk. Június végén, július elején senki sem volt.

Az számít, hogy hányan lehetnek pozitívak az országban? Azokon kívül, akikről tudják, hogy pozitívak?

Természetesen, ez azért számít, mert fertőzhetnek. Vannak arra számítások és klinikai adatok, hogy nemcsak a tünetes fertőz, sőt, láttam olyan cikket is, ahol azt mondják, hogy körülbelül 55 százaléka az újonnan megfertőzötteknek tünetmentestől fertőződik meg, és 45 százaléka tünetestől. Sőt a későbbiekben megbetegedő, úgynevezett pre-szimptomatikus személy a tünetek előtti szakban nagyon erősen fertőz. Ezért nem elegendő az, hogy kizárólag csak a tüneteseket szűrjük, ezért kell nagyon intenzív kontaktkutatást végeznünk, és a speciális kitett esetekben pedig célzottan szűrni.

Hogy lehet szűrni azt, akinek nincsenek tünetei?

A kontaktokat lehet, ebben mi relatíve szélesen szűrünk. Most ugyan mind a kettőnkön van maszk, egymástól másfél méterre vagyunk, és beszélgetünk, de ha, mondjuk, kiderül, hogy ön pozitív, akkor mivel itt egy órát töltöttünk ebben a helyiségben, lehet, hogy én megszűretem magamat a biztonság kedvéért. Ez egy viszonylag laza kontaktus, de némi aerosol azért felszabadul, még akkor is, ha van maszkunk.

Mindenesetre szabályosan viseljük.

Szabályosan.

Nekem FFP2-esem vannak, önnek, ha jól látom, nem.

Nekem egy háromrétegű maszkom van, amely jól simul az arcomra, és 60 fokban mosható. Ezt mi a Semmelweis Egyetemen dizájnoltuk, és ez az egyetem úgynevezett textil maszkja. Tehát a kontaktszűrés az egyik lehetőség, de még két olyan stratégia van, amelyet érdemes meggondolni. Az egyik, hogy akinek magas a rizikója, mert nagyon sok személlyel találkozik, ilyen lehet például egy tanár, egy egészségügyi alkalmazott vagy a szociális szférában dolgozó személy, azt érdemes többször szűrni, és emellett például az idősotthonokban lakók között is, még akkor is, ha nincs direkt kontaktus, de a fertőzés megjelent a környezetben. A veszélyeztetetteket, valamint azokat, akik bevihetik a fertőzést, direkt kontaktus és tüntetek nélkül is érdemes szűrni.

Mondjuk egy tanár maga szűressen? Mert egy PCR-tesztnek az ára most 30 ezer forint körül van a piacon, vagy ezek állami szűrések lennének?

Ez állami kell hogy legyen. Most kezdődött az iskola, a tanár lehetőség szerint a gyerekekkel tartja a másfél méteres távolságot, és ha már kicsit nagyobbak, akkor nagyon is megfelel, ha maszkot használ. Én egyre harcosabb szószólója vagyok a maszkhasználatnak, mert ez egy olcsó, mindenki által elérhető és nagyon hatékony módszere a fertőzés megakadályozásának. Vannak olyan számítások, ha egy adott populáció 80 százaléka használja, akkor nem tud nőni a fertőzések aránya. Ennek köszönhetően nagyon fegyelmezett együttműködéssel még az ország bezárása nélkül is vissza lehet szorítani bármilyen járványt. Természetesen a maszkhasználatot mindig ki kell egészíteni kézmosással, és ha ezt még egy kicsit kitoljuk ezzel az úgynevezett udvarias távolságtartással, akkor már egészen jó módszert találtunk arra, hogy hogyan lehet megállítani a járványt. Hogy hogyan kell a tanárokat szűrni, erre nagyon sok irodalmi adat nincsen. Érdemes vizsgálatokat csinálni kisebb körben, hogy milyen módon reprezentálja egy adott korosztály vagy a gyerekek fertőzöttségét egy tanár pozitivitása. Nekem is van egy nyolcéves gyermekem, úgy kezdte az iskolát, hogy első nap nagyon örült, minden barátját örömmel üdvözölte, majd másnap lázas lett, köhögött, és folyt az orra. Az apukája orvos, anyukája is egészségügyben dolgozik, hát le kellett szűrni, mert ha ő pozitív, akkor nekünk is otthon kell maradni. Negatív volt, de megvártuk a négy napot, meggyógyult, és most ismét jár az iskolába, és nagyon boldog. De azért láttam, hogy a nyolcéves gyerek nem szerette a szűrést.

Ez egy többoldalas cikk. Lapozzon!
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás
A címlapról ajánljuk

×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018