Az Eurostat adatai szerint a fogyasztói árak éves összevetésben 4 százalékkal emelkedtek októberben, a szeptemberi 3,8 százalék után. Ez 2023 szeptembere óta a legmagasabb érték. Az energiaáraktól és más ingadozó tételektől megtisztított maginfláció 2,5 százalékon maradt, a szolgáltatások drágulása viszont enyhén, 3,3 százalékra gyorsult.

Bár az EKB legutóbbi ülésén változatlanul hagyta az irányadó kamatokat, több jegybankár is jelezte, hogy az októberi szünet nem feltétlenül jelenti a szigorítási ciklus végét. Joachim Nagel, a Bundesbank elnöke szerint az inflációs kilátások szeptember óta romlottak, ezért

szinte elkerülhetetlennek tartja a decemberi kamatemelést.

A döntéshozók akkor már a 2029-ig szóló frissített gazdasági előrejelzések alapján mérlegelhetnek.

A jegybankárok között ugyanakkor nincs teljes egyetértés a további szigorítás szükségességéről. Egyes értékelések szerint az inflációs nyomás egyelőre főként az energiaszektorra korlátozódik, a magasabb költségek más területekre való átterjedésének pedig még kevés jele látható. David Powell, a Bloomberg vezető közgazdásza szerint ezért a decemberi kamatemelés akár le is zárhatja a szigorítási ciklust – idézi a Portfolio.

Nagel és Olaf Sleijpen, a holland jegybank elnöke viszont arra figyelmeztetett, hogy

a tartósan magas energiaköltségek idővel a bérekben és a vállalati árakban is megjelenhetnek.

Ennek megakadályozása az EKB számára akkor is fontos, ha a jegybank belső előrejelzései 2027-re a bérnövekedés jelentős lassulását vetítik előre.

Az euróövezet gazdasága eddig a vártnál jobban viselte a közel-keleti konfliktus, az amerikai vámintézkedések és a franciaországi politikai, illetve költségvetési nehézségek hatásait: a harmadik negyedéves növekedés felülmúlta a várakozásokat. Egy újabb kamatemelés azonban tovább növelheti a finanszírozási költségeket, miközben a globális kötvényhozamok emelkedése és az alacsony földgáztárolói töltöttség is kihívást jelent a térség számára.