Infostart.hu
eur:
349.93
usd:
301.68
bux:
138556.05
2026. június 16. kedd Jusztin
Nyitókép: Pixabay

600 milliós bírság egy átverés miatt, károsultak jelentkezését várják

A pénzügyi felügyelet 600 milliós bírságot szabott ki egy magánszemélyre és azonnali hatállyal megtiltotta, hogy engedély nélkül pénzügyi szolgáltatást nyújtson; az érintett bizonyítottan mintegy 150 embertől gyűjtött pénzeszközöket kriptovalutás befektetéseket ígérve, a befizetésekre tőkegaranciát vállalva – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB), kiemelve: a károsultak mielőbb jelentsék be polgári jogi igényüket a büntetőeljárást folytató rendőrségen.

A jegybank bejelentés nélküli helyszíni ellenőrzést is magában foglaló eljárása megállapította: a magánszemély kriptoeszközökkel kapcsolatos befektetési lehetőségekre gyűjtött pénzt több mint százötven személytől, akik a vizsgált időszakban több milliárd forintot fizettek neki. A magánszemély ezeket a kiállított átvételi elismervények, szerződések alapján "kölcsönként" vette át, visszafizetési garanciát is vállalva. Az ügyfelek azonban a valóságban befektetési céllal, hozam reményében adták át a pénzeszközöket.

A magánszemély a befektetőknek kriptobefektetéseket ajánlott. Az MNB által feltártak alapján ugyanakkor az átvett pénzeszközök csupán elenyésző hányadát fektette be ténylegesen kriptotőzsdéken, a többiből saját szükségleteit fedezte. A feltárt tevékenység leplezett nyilvános forrásgyűjtésnek minősül, amelyet a magánszemély üzletszerűen – rendszeres gazdasági tevékenységként, ellenérték fejében, illetve előre meg nem határozott befektetői körben – végzett.

A magánszemélynek ugyanakkor nincs pénzügyi tevékenység végzésére vonatkozó engedélye az MNB-től

- írták.

Az MNB kiemelte: a bírság kiszabásakor súlyosító körülménynek minősült, hogy a magánszemély huzamosabb időn át, jelentős forrást gyűjtött jogosulatlanul, kiemelt befektetői kockázatot előidézve. Tevékenysége alkalmas volt arra, hogy a befektetők jelentős összegű károkat szenvedjenek.

A jegybank határozata nem érinti a magánszemélynek a befektetőkkel szemben fennálló, már átvett befektetésekkel összefüggő visszafizetési kötelezettségét. A befektetők jogi, gazdasági érdekeinek, illetve a közérdeknek a védelme miatt határozatában az MNB a jogsértő személy családi és utónevét, lakcímét közli. Mivel az eljárásban feltártak alapján az MNB már korábban feljelentéssel élt, javasolja, hogy a befektetési konstrukcióra ráismerő ügyfelek a jegybanki határozat alapján ellenőrizzék, hogy a most szankcionált jogosulatlan szereplővel kerültek-e kapcsolatba. Ha igen, úgy mielőbb jelentsék be polgári jogi igényüket a büntetőeljárást folytató Budapesti Rendőr-főkapitányságon – közölte a jegybank.

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter az Országgyűlésben: nem szeretnénk kisajátítani sem 1956-ot, sem 1989-et

Magyar Péter az Országgyűlésben: nem szeretnénk kisajátítani sem 1956-ot, sem 1989-et

A 301-es parcellánál tartott megemlékezés után az Országgyűlés is 1956-os hőseinkre emlékezett, Magyar Péter miniszterelnök tartott beszédet. Ezután az Országgyűlés tárgyal a 110 oldalas korrupcióellenes törvénycsomagról, amelyben szó esik a vagyonnyilatkozatokról, a „kekvákról”, az egyetemekről és a közbeszerzésekről is. De jön az eddigi tanári teljesítményértékelés eltörlésének vitája is a rendkívüli ülésnapon.
Beindulnak a lakáspiaci programok? - Könnyebben lehetne otthonhoz jutni Budapesten

Beindulnak a lakáspiaci programok? - Könnyebben lehetne otthonhoz jutni Budapesten

Budapest lakhatási válsága már nem csupán a legszegényebbeket sújtja: a lakásárak és bérleti díjak emelkedése miatt a stabil munkaviszonnyal rendelkező, dolgozó polgárok is egyre nehezebben jutnak megfizethető otthonhoz. Az önkormányzati bérlakásállomány szűk és leromlott, az uniós forrásból tervezett lakásprogramok pedig évek óta nem indultak el, miközben a minimálbérből egy egyszobás budapesti albérlet bérleti díja is alig fizethető ki. Misetics Bálint főváros lakás- és szociálpolitikai főtanácsadója szerint tartós megoldást csak a köztulajdonú bérlakásszektor következetes, évtizedeken átívelő bővítése hozhat. A szakértő hangsúlyozta: a városnak nem eladnia, hanem gyarapítania kellene közösségi lakásvagyonát, és a megfizethető lakhatást alapvető városi infrastruktúraként kell kezelnie. A lakhatás és a bérlakások kérdése a Portfolio Property Investment Forum konferenciáján is fontos téma lesz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×