A lítium-karbonát határidős ára tonnánként 181 ezer jüan fölé emelkedett Kínában, ez az év elejéhez képest 54 százalékos drágulást jelent – írta meg a Portfolio.

A lítium ára mindig is igencsak volatilis volt – teszi hozzá a Carbon Credits szakportál cikke. Mint írják, 2023-2024 között egyenesen túlkínálat volt. 2026-ra a globális kereslet 30-40 százalékkal nőhet Li Liangbin, a Ganfeng Lithium elnöke szerint. Meglátása szerint ebben az esetben az árak a 150-200 ezer jüanos szintet is elérhetik tonnánként.

A világon egyébként Ausztrália a legnagyobb lítiumkitermelő

– olvasható a cikkben.

A rangsor így alakul, zárójelben az évente kitermelt lítium-karbonát egyenértékes mennyiség:

1. Ausztrália (60 ezer tonna)
2. Chile (35 ezer tonna)
3. Kína (25 ezer tonna)
4. Argentína (18 ezer tonna)
5. USA (5 ezer tonna)

Globálisan jelenleg 350 ezer tonna körüli lítium-raktárkészlet áll rendelkezésre, ez a rövidtávú ellátási zavarok kezelésében segít, de a hosszútávú növekedésben nem. Egy bánya újraindítása, vagy pedig egy új bánya beindítása körülbelül 2-5 évbe telik – teszik hozzá a cikkben.

A feldolgozói kapacitások esetében más a helyzet. A Visual Capitalist gyűjtése szerint 2030-ra Kína fog rendelkezni a globális ásványkincs-feldolgozói kapacitás 60 százalékával. Dominálni fog a lítium, a ritkaföldfémek, a kobalt és grafit feldolgozásának terén is.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Geopolitical Guy (@geopolitical.guy) által megosztott bejegyzés

A cikkben hozzáteszik, mivel a lítium teszi ki az elektromos autók akkumulátorának árának 20-25 százalékát, így az árának változása jelentősen befolyásolhatja az e-autók gyártásának költségét.

Az áremelkedés hátterében több ok is meghúzódik, így például az, hogy a kínai hatóságok áprilistól csökkentik az akkumulátorgyártók exportkedvezményeit, a cégek emiatt igyekeznek előre beszerezni a lítiumkészleteket. Mindeközben a kormány nagyszabású beruházásokat hirdetett az energia- és adatközpont-infrastruktúra fejlesztésére – írja a Portfolio.

Hozzáteszik, Peking 2027-re 180 gigawattra kívánja duplázni az elektromos járművek töltési kapacitását. Ez a lítiumalapú energiatároló rendszerek iránti keresletet tovább erősíti, a közlekedésben és a hálózati energiatárolásban is. A kínai hatóságok mindeközben nemrég 27 bányászati engedélyt vontak vissza a lítiumtermelés egyik központjának számító Csiangsziban. Korábban már a CATL vállalat csienhsziaovói lítiumbányájának működését is felfüggesztették, a kormány túlzott piaci versenyt visszaszorító kampányának részeként.