Infostart.hu
eur:
379.8
usd:
324.9
bux:
125373.25
2026. március 3. kedd Kornélia
Donald Trump amerikai elnök felmutatja az amerikai kereskedelmi partnerekkel szembeni új, viszonossági vámokat bevezető rendeletet a washingtoni Fehér Ház Rózsakertjében 2025. április 2-án. Az Egyesült Államok kiemelt kereskedelmi partnerei és szövetségesei közül az Európai Unióra megállapított 20 százalék és a Kínára kiszabott 34 százalék mellett Japán esetében 24 százalék, Indiára 26 százalék, az Egyesült Királyságra és Brazíliára 10 százalék lesz a viszonossági vám, az Izraelből az Egyesült Államokba szállított termékek után pedig 17 százalékot kell fizetni.
Nyitókép: MTI/EPA/Bloomberg pool/Kent Nishimura

Vámosztalékon gondolkodik Donald Trump

Donald Trump amerikai elnök érezhetővé tenné a vámok hatását az amerikaiakra, a pontos kerete ennek még nincsen eldöntve.

Donald Trump amerikai elnök „vámosztalékra” tett javaslatot. Ennek értelmében az amerikaiak fejenként legalább 2000 dollárban részesülnének – írta meg a Portfolio a Bloomberg alapján.

Az elnök úgy fogalmazott, hogy „mindenkinek kifizetésre kerül egy legalább 2000 dolláros osztalék, ebbe nem értendőek bele a magas jövedelmű személyek” – írta meg a Politico.

Scott Bessent pénzügyminiszter arról beszélt, hogy ez a kedvezmény többféle formában is megjelenhet, így például az órabérben fizetettek túlóráira, a borravalókra, vagy a társadalombiztosítási juttatásokra kivetett adók eltörlésében, olvasható a Portfolio cikkében.

Mindeközben az amerikai Legfelsőbb Bíróság olyan keresetet tárgyalt, amely megkérdőjelezi a vámok jogszerűségét. A New York Times cikkében az olvasható, hogy a bírák egy része kétségbe vonja, hogy a vámrendszer bevezetésére felhasznált 1977-es törvény, az International Emergency Economic Powers Act valóban alkalmas-e erre a célra. Aggályaik kiterjednek arra is, hogy a vámok véleményük szerint adónak minősülnek, az adók kivetésére pedig csak a Kongresszus lenne jogosult.

„A vámok [...] az amerikai állampolgároktól veszik el a pénzt”

– fogalmazott Sonia Sotomayor bíró.

Amennyiben a bírók döntése nyomán a vámok egy része érvényét vesztené, akkor több mint százmilliárd dollár visszatérítésére kerülhetne sor. Az elnök szerint ez súlyos következményekkel járna, hiszen a vámok célja a kereskedelmi egyensúly helyreállítása és az államadósság csökkentése, írja a Portfolio.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Irán Rijádban mért csapást, Amerika növeli a támadások számát, lezárták a Hormuzi-szorost  – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Irán Rijádban mért csapást, Amerika növeli a támadások számát, lezárták a Hormuzi-szorost – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×