Augusztusban 557 millió euró volt a magyar külkereskedelmi többlet, a kivitel értéke elérte a 10,2 milliárd eurót (4 043 milliárd forintot), a behozatalé pedig a 9,6 milliárd eurót (3 822 milliárd forintot) – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal adataiból. Augusztusban az egy évvel korábbi időszakhoz képest euróban számolva az export értéke 5,3 százalékkal, az importé 8 százalékkal csökkent.

A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza az InfoRádióban azt mondta, mindenképpen jó hír, hogy az egy évvel ezelőtti adatokhoz képest 263 millió eurós javulás figyelhető meg az egyenleget illetően. Már nem ennyire biztató statisztika, hogy a kivitel volumene 4,4 százalékkal, a behozatalé pedig 4,1 százalékkal elmaradt a 2024-es év azonos időszakától.

Regős Gábor szerint ez az exportcsökkenés azt mutatja, továbbra is döcög a magyar export, a külső keresletben pedig még mindig hiány van. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a július és az augusztus mindig „kérdőjeles hónap”, ugyanis

a nagyobb nyári leállások visszafogják a termelést, így messzemenő következtetéseket nem is szabad levonni ezekből a számokból.

Idén júliusban ugyan növekedés volt tapasztalható, augusztusban viszont jött a visszaesés, értékelni azonban nagyobb mintát figyelembe véve és óvatosan érdemes a közgazdász szerint.

Az export szezonálisan és munkanappal kiigazított volumene 0,7 százalékkal haladta meg a júliusit, ami szerényebb növekedésnek mondható. Regős Gábor szerint rányomja a bélyegét az adatokra a külső kereslet, mivel a német gazdaság továbbra sem talál magára. Kiemelte, hogy Németország a legfontosabb külkereskedelmi partnerünk. valamint az osztrák gazdasághoz is erős szálak fűzik hazánkat, így egyáltalán nem mindegy, hogy alakul a termelés ezekben az országokban. Úgy véli, további problémát okoz, hogy a magyar ipar versenyképessége is hagy kívánnivalót maga után, de nem mutat kedvező képet az sem, hogy a KSH adatai szerint az árufőcsoportoknál a legtöbb esetben csökkenés látható a teljesítményben, nem beszélve a magas energiaárak hatásairól.

Regős Gábor elmondta: a gépek és a szállítóeszközök exportvolumene 4,4, a feldolgozott termékeké 11, az élelmiszereké pedig 2,2 százalékkal csökkent. Csak az energiahordozók exportja tudott nőni, az viszont jelentős mértékben, 43 százalékkal. A közgazdász szerint ez leginkább a re-exportttal magyarázható, amikor az exportőr a külföldről megvásárolt árut, terméket továbbértékesíti ugyancsak külföldön.

Az 557 millió eurós külkereskedelmi többlet áttételesen hatással van a magyar gazdaságra. A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint ez leglátványosabban a folyó fizetési mérlegen látszik meg, ami azt mutatja meg, hogy a külfölddel szembeni tranzakciók összességében hogy alakultak, amibe beleszámít az export, az import, a termékek, a szolgáltatások, a különböző jövedelemáramlások. Ha ez a mérleg többletes, az erősíti a forintot, ha viszont deficitet mutat, akkor inkább gyengíti. Ezért is nagyon fontos, hogyan alakul a külkereskedelmi egyenleg. Regős Gábor hozzátette: az elmúlt időszakban ugyanakkor nem ez a tényező mozgatta elsősorban a forintot, sokkal inkább az, hogy milyen fejleményei vannak az orosz–ukrán háborúnak, mennyire szigorú az MNB monetáris politika vagy hogyan alakul az euró–dollár árfolyam.