A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2025 II. negyedévében a GDP volumene a nyers adatok szerint 0,1, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,2 százalékkkal felülmúlta az előző év azonos időszakit. A második becslésben közölt volumenindexek az első becsléshez képest nem változtak.

Termelési oldal:

• Az építőipar hozzáadott értéke 4,3 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakit.
• Az ipar teljesítménye 3,3, azon belül a feldolgozóiparé 4,4 százalékkal visszaesett az előző év azonos időszakihoz képest.
• A mezőgazdaság hozzáadott értéke 11,4 százalékkal alulmúlta az előző év azonos időszakit.

A feldolgozóipari ágazatok közül a legnagyobb mértékben a fémfeldolgozási termék gyártása járult hozzá a csökkenéshez, illetve az egyéb jármű gyártása fékezte leginkább az ipar visszaesését.

Szolgáltatások:

A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 1,3 százalékkal emelkedett.

• A legnagyobb növekedés (6,5 százalék) a művészet, szabadidő, egyéb szolgáltatások nemzetgazdasági ágban következett be.
• Az információ, kommunikáció hozzáadott értéke 6,3,
• a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátásé 3,2,
• az oktatásé 2,9,
• a pénzügyi, biztosítási tevékenységé 2,2 százalékkal bővült.
• A kereskedelem teljesítménye 1,8,
• a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenységé 0,8 százalékkal emelkedett.
• A szállítás, raktározás ág hozzáadott értéke 0,2 százalékkal bővült.

A humánegészségügyi, szociális ellátás 0,1, a közigazgatás 0,5, az ingatlanügyletek teljesítménye 0,7 százalékkal csökkent.

A bruttó hazai termék 2025. II. negyedévi 0,1 százalékos növekedéséhez legnagyobb mértékben a szolgáltatások, azon belül leginkább az információ, kommunikáció ág bővülése járult hozzá pozitívan (0,9, illetve 0,2 százalékponttal). Az építőipar teljesítménye 0,2 százalékponttal segítette a növekedést, míg az iparé 0,7, a mezőgazdaságé 0,3 százalékponttal mérsékelte a nemzetgazdaság teljesítményét. A termékadók és -támogatások egyenlege nem befolyásolta számottevően a GDP volumenét.

Felhasználási oldal:

A háztartások tényleges fogyasztása 4,5 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit. A tényleges fogyasztás összetevői között legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 5,0 százalékkal emelkedett.

A háztartások Magyarország területén realizálódó (hazai) fogyasztási kiadása 4,9 százalékkal nagyobb lett.

A hazai fogyasztási kiadások volumene minden csoportban nőtt: a tartós termékek esetében 6,2, a féltartósok esetében 3,9, a nem tartósok esetében 5,6, a szolgáltatások esetében pedig 4,6 százalékkal.

A kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 1,9 százalékkal nagyobb lett, míg a közösségi fogyasztásé 9,8 százalékkal nőtt. A háztartásokat segítő nonprofit intézményektől kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 5,7 százalékkal nőtt.

A fenti folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 5,3 százalékkal emelkedett.

A bruttó állóeszköz-felhalmozás a II. negyedévben 7,0 százalékkal alulmúlta az előző év azonos időszakit. Mind az építési beruházások volumene, mind a gép- és berendezésberuházásoké mérséklődött.

A bruttó felhalmozás 0,9 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához mérten. A fogyasztási és a felhalmozási folyamatok révén a belföldi felhasználás a II. negyedévben összességében 3,8 százalékkal bővült.

Külkereskedelem

A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában folyó áron 1183 milliárd forintos aktívum keletkezett. Az export volumene 0,9 százalékkal mérséklődött, míg az importé 4,0 százalékkal magasabb lett. A külkereskedelem közel 80 százalékát kitevő áruforgalomban a kivitel 1,3 százalékkal csökkent, míg a behozatal 5,9 százalékkal emelkedett. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül a szolgáltatások (beleértve a turizmust is) exportja 0,7 százalékkal nőtt, míg importja 4,6 százalékkal visszaesett az előző év azonos időszakához képest.

A bruttó hazai termék 2025. II. negyedévi, 0,1 százalékos bővüléséhez a végső fogyasztás 3,7 százalékponttal járult hozzá, miközben a bruttó felhalmozás 0,3 százalékponttal lassította. A külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 3,4 százalékponttal lassította a gazdasági teljesítményt.