A második negyedévben a GDP 0,2 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához képest, az első negyedévvel összehasonlítva pedig 0,4 százalékos volt a bővülés – erősítette meg a Központi Statisztikai Hivatal korábbi becslését Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza az InfoRádióban.

„Ez nem nagy bővülés, valamivel jobb, mint a stagnálás, de az mindenképpen kedvező, hogy a technikai recessziót sikerült elkerülni” – hangsúlyozta a szakember, aki szerint ha megnézzük az egyes ágazatokat, akkor eléggé vegyes a kép. Pozitív fordulat az építőipar teljesítménye, ami 4,3 százalékkal nőtt éves alapon. Továbbra is gyengén teljesít az ipar, 3,3 százalék volt a visszaesése. Itt elsősorban a gyenge külső kereslet okoz problémát a vezető közgazdász szerint.

„A járműgyártás, akkumulátorgyártás továbbra is inkább szenved, mint felfelé húzná a gazdaságot. A mezőgazdaságban két számjegyű a visszaesés, 11,4 százalék. Az aszály a fő oka, és talán még az első negyedéves száj- és körömfájás-járványnak is van hatása”

– elemezte a szakember, hozzátéve: a mezőgazdaság súlya nem nagyon nagy, de azért egy két számjegyű visszaesés már meglátszik a GDP szintjén is, ahol 0,3 százalékpontos volt a negatív hatás.

„A szolgáltatások tudtak növekedni, de csak 1,3 százalékkal, ez azért lehetne jobb is. Itt a tavalyi növekedés 2,1 százalék volt. Ezen belül volt két olyan ágazat, ahol 6 százalék feletti bővülés volt, az információkommunikáció, illetve a művészet-szórakoztatás, és volt több ágazat is, ahol minimális, egy százalék alatti csökkenés volt, ilyen például a közigazgatás vagy az ingatlanügyletek” – mondta Regős Gábor.

A fogyasztás húzóágazat volt – hangsúlyozta az elemző, hozzátéve:

a háztartások fogyasztási kiadásának volumene 5 százalékkal nőtt, amiben benne van a reálbérek növekedése, és az óvatosság oldódása is. A háztartási hitelállomány is szépen növekszik, ez továbbra is húzóerő.

A beruházásoknál viszont 7 százalékos csökkenés látszik éves alapon. Regős Gábor szerint ennek több oka van. „Az önkormányzatoknak, az államnak nem nagyon van pénze beruházni, a vállalatok pedig miért ruházzanak be, ha nincs kereslet. Itt különösen a külső keresletre gondolok. Az uniós források is hiányoznak. Ezek járulnak hozzá a 7 százalékos csökkenéshez. A nettó export szintén visszahúzóerőt jelentett, ez elsősorban az áruknál jelent meg, ahol az export 1,3 százalékkal csökkent, az import pedig 4 százalékkal növekedett. A szolgáltatásoknál pont fordítva volt, ott az export tudott növekedni és az import lett alacsonyabb” – mondta a szakember, aki szerint ezen adatok alapján

továbbra is 0,5 és 1 százalék közötti növekedés tűnik a legvalószínűbbnek az egész évre vetítve, tehát vélhetően a recessziót sikerül elkerülni, és minimális bővülés is lesz.

A napokban elindult Otthon Start program a szakember szerint segítheti a beruházások bővülését, mert a kapcsolódó lakhatási és tőkeprogram bővíti a kínálatot. „Mindenképpen segítség az építőiparnak is, az ingatlanfejlesztőknek is, nem véletlenül értékelték ők eléggé pozitívan ezt a programot” – mondta Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza az InfoRádióban.