Infostart.hu
eur:
385.13
usd:
331.73
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Krisztián Róbert, a Magyar Suzuki Zrt. vezérigazgató-helyettese beszédet mond a társaság gyártásfejlesztési és energiahatékonysági beruházásának átadásán Esztergomban 2025. július 29-én. Az állam 1,9 milliárd forint támogatást adott a japán autógyártó több mint kilencmilliárd forintnyi értékű projektjéhez.
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi

Jókora beruházással erősített itthon a Suzuki

A Suzuki gyártásfejlesztési és energiahatékonysági beruházása nyomán tovább javul a japán autógyártó esztergomi üzemének versenyképessége, és ezáltal tovább erősödik Magyarország vezető szerepe is a globális autóiparban.

A tárcavezető a Magyar Suzuki Zrt. gyártásfejlesztési és energiahatékonysági beruházásának átadásán aláhúzta, hogy az állam 1,9 milliárd forint támogatást adott a japán autógyártó több mint kilencmilliárd forintnyi értékű projektjéhez, amelynek a keretében bővítették a lökhárító-, a festő- és a hegesztőüzem kapacitását, illetve nagy lépést tettek a létesítmény karbonsemleges működése felé.

Kiemelte, hogy a digitalizáció, az automatizáció fokozásával megerősítik Magyarország vezető szerepét a globális autóiparban, illetve rámutatott, hogy Európában kizárólag Esztergomban rendelkezik gyárral a Suzuki, így nem csoda, hogy logisztikai központ is működik itt, valamint informatikai szolgáltatásokat is nyújtanak.

Üdvözölte, hogy a vállalat beszállítóinak több mint egyharmada magyar cég, a fejlesztések pedig ezáltal komoly lehetőséget jelentenek a hazai kis- és közepes vállalkozások számára is.

Arra is kitért, hogy tavaly mintegy 13-14 százalékos részesedéssel ismét a Suzuki lett a piacvezető az új autók eladásában Magyarországon, immár 21. alkalommal.

Illetve kifejtette, hogy a Suzukinak is nagyban köszönhető, hogy a magyar autóipar folyamatosan újabb rekordokat dönt, s a termelési értéke tavaly már elérte a 13 ezer milliárd forintot. Szavai szerint ez azt mutatja, hogy "a hazai gazdaság gerincoszlopa jó és stabil állapotban van".

Szijjártó Péter emlékeztetett az utóbbi évek válságaira is, amelyeknek a nyomán mostanra megbomlott az eddigi világgazdasági status quo, megingott a Nyugat korábban stabilnak hitt hegemóniája, eközben pedig a Kelet előretört technológiai téren is számos iparágban.

Mindez - mint mondta - új versenyt indított el a világban a keletről érkezett beruházásokért, amelyben Magyarország jól teljesít, amit jól demonstrál az, hogy mára a tíz legnagyobb beruházói közösség közül a korábbi eggyel szemben hármat is keleti vállalatok alkotnak.

"Jól és sikeresen szálltunk be abba a kemény harcba, amely a keleti vállalati beruházásokért zajlik, ezt alátámasztják a beruházási rekordok, amelyek évről évre megdőlnek. És az is világos mindenki számára, hogy a japán vállalatok és az ő beruházásaik mennyire fontos szerepet játszanak a megdőlő beruházási rekordokban" - fogalmazott.

"A japán vállalati beruházások Magyarországra mindig csúcstechnológiát hoznak, és hozzájárulnak a gazdaság dimenzióváltásához azzal, hogy rendre magas hozzáadott értéket, magas kutatás-fejlesztési arányt képviselnek" - tette hozzá.

A miniszter érintette azt is, hogy a japán vállalatok mára a kilencedik legnagyobb beruházói közösséget alkotják hazánkban, csaknem kétszáz cég közel harmincezer embernek ad munkát.

"Az elmúlt tíz évben a magyar kormány 73 nagy japán vállalati beruházáshoz adott támogatást. Ezek a beruházások összességében 670 milliárd forint értéket képviselnek, és létrehoztak több mint ötezer új munkahelyet" - tudatta.

Végül pedig jó hírnek nevezte azt, hogy Komárom-Esztergom vármegyében tíz év alatt háromszorosára nőtt az ipari termelés értéke, és meghaladta az 5000 milliárd forintot.

"Ebben némi szerepet játszhatott, hogy az elmúlt tíz évben 144 nagy beruházást támogatott a kormány ebben a vármegyében, amelyek több mint 2000 milliárd forintos értéket képviseltek, s majd 15 ezer új munkahely létrehozásához járultak hozzá" - tájékoztatott.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×