Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója szerint a rugalmasság ma már nem elvárás, hanem kötelező a munkaerőpiacon. Ahhoz, hogy a munkaerőpiacot megértsük, egyre fontosabb az egyéni élethelyzetek, preferenciák megértése. Mint mondta a munkaadónak igazodnia kell ahhoz, hogy ki is a munkavállalója, milyen élethelyzetben van, illetve milyen tudásbázissal érkezett a céghez. A munkavállalók nem csak anyagi jólétre vágynak, hanem pszichés jólétre, emberi méltóságra és szakmai önmegvalósításra is - jegyezte meg a szakértő. Hozzátette még:

a munkavállalóknak fontos a barátságos munkahelyi légkör vagy a bejárási távolság.

"Megvizsgáltuk hogyan zajlik az ingázás, milyen távolságra, milyen formában, és ez hogyan alakulhat át a jövőben. Annyit máris elmondhatok, hogy a magyar munkavállalók hajlandóak lennének esetleg az egy órás maximális ingázási időt is átlépni, túllépni, ha kaphatnának anyagi támogatást az ingázáshoz.

Pásztor Szabolcs arról is beszélt, hogy elemzésükben nagy hangsúlyt helyeztek a home office-ra, amiben lennének előrelépési lehetőségek. "Vannak olyan munkakörök, ahol előre lehet lépni, és persze vannak olyanok is, ahol nem lehetséges az otthoni munkavégzés" - hangsúlyozta.

A kutatások az mutatják, hogy új munkahelyet az emberek elsősorban a bérek, a túlzott stressz és kiégés, valamint a rossz vezetői stílus miatt keresnek. Ugyanakkor kiderült az is, hogy problémás a magyar fiatalok vállalkozói, kockázatvállalási hajlandósága, illetve Nyugat-Európával összevetve itthon alacsony a diákmunka szintje. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója szerint el kellene érni, hogy az emberek már fiatalon bekapcsolódjanak a munka világába.

Ezzel kapcsolat tettek is egy konkrét javaslatot. "A középiskolában az érettségihez szükséges 50 óra önkéntességet bontsák ketté, úgy, hogy 25 óra legyen az önkéntesség és másik 25 óra pedig a szakmai munkavégzés". A diákok ezzel közelebb kerülhetnének a munka világához - tette hozzá Pásztor Szabolcs megjegyezve, így talán emelhető a fiatalok munkavégzési hajlandósága.

"Egyetemeken, főiskolákon jobb lenne a több kötelező, érdemi szakmai gyakorlat. Emellett mentorprogramot is javaslunk a munkahelyeken a fiatal munkavállalók betanítására" - szorgalmazta a kutatási igazgató.

Külön kiemelte, mennyire fontos lenne a részmunkaidős foglalkoztatás elterjesztése Magyarországon. Ehhez viszont személetváltozásra lenne szükség, jelenleg ugyanis az a felfogás az elfogadott, hogy a részmunkaidőben annyi feladatot kell elvégezni, mint teljes munkaidőben. "Ezért nem opció, nem valós alternatíva a részmunkaidős foglalkoztatás, de jó lenne ezt meghaladni" - hangsúlyozta Pásztor Szabolcs. Hozzátette: emellett a tanulás, a digitális eszközök alkalmazása hozzájárulhatna a termelékenység növekedéséhez.