A kormány továbbra is azért harcol, hogy a lehető legnagyobb legyen a hazai gazdaság növekedése –kezdte előadását Nagy Márton a budapesti konferencián. A miniszter hangsúlyozta, a 2025-ös bővülést a fogyasztás húzza, ez azonban hosszabb távon nem fenntartható, ezért szükség van a beruházások élénkítésére, amit folyamatos költségvetési stabilitás mellett kell megvalósítani.
Kiemelte, hogy a gazdaság aktuális állapotát meghatározó fogyasztást a vásárlóerő befolyásolja, de szerinte ebből nem következik az, hogy fogyasztásalapú gazdasági növekedésre kellene átállni, mert ez csak rövid távon lehet jó megoldás. A tárcavezető hozzátette:
hosszabb távon nem lehet más járható út, csak a beruházásalapú növekedés.
Arra számít, hogy a következő negyedévekben gyorsulni fog a GDP-emelkedés, amit alapvetően a fogyasztás eredményez. Uniós összevetésben Magyarország az első harmadban van a tagállamok között fogyasztásban, viszont azt Nagy Márton is megerősítette, hogy az ipari teljesítményben és a beruházások tekintetében „hátul vagyunk”.
A miniszter előadásában kifejtette: a belső kereslet „rendben van”, a külső kereslet azonban nincs. Elismerte, hogy a beruházások 2023 óta húzzák lefelé a hazai GDP-t. Abban lehet reménykedni, hogy a 2025-ös év végén, az új gyárak megnyitásával a beruházások is jobban hozzá fognak járulni a növekedéshez. Nagy Márton azt mondta, a fogyasztás támasza a stabil munkaerőpiac, a reálbér-növekedés, a családoknak kedvező adócsökkentési politika, a bővülő lakáshitelezés és az alacsony infláció. Hangsúlyozta azt is, hogy az árrésstopnak „érezhetően kedvező a hatása”.
A nemzetgazdasági miniszter szólt a gyógyszerárak alakulásáról is, amely megfogalmazása szerint „rendkívül érzékeny kérdés”. Mint mondta, jelen helyzetben nem jó, ha elébe mennek a dolgoknak. Nem tudta megmondani, hogy adóval vagy szabályozással kellene-e fellépni. Időt kért, hogy tisztábban lássanak azzal kapcsolatban, hol lehetne esetleg beavatkozni. Úgy véli, egyértelmű, hogy gátat kell szabni az indokolatlan áremeléseknek.
„Sok tárgyalás vár ránk, de ahogy a bankok esetében is el tudtunk jutni az önkéntes vállalásig, reményeink szerint a gyógyszerárakat illetően sem kell majd beavatkozni”
– jegyezte meg a tárcavezető.
Előadásában kitért arra is, hogy a lakáshitelezés és a fogyasztási kölcsönök piaca erős, a vállalkozásokat támogató százmilliárd forint keretösszegű Demján Sándor Program és a Széchenyi Kártya Program segíti a cégek növekedését. Nagy Márton tájékoztatása szerint a 150 új gyár program tervezetten több mint tízezer milliárd forintnyi beruházást érint majd. A programhoz minden feldolgozóipari ágazat csatlakozik majd egy-egy projekttel.
(A nyitóképen: Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a Portfolio Hitelezés 2025 elnevezésű budapesti konferencián 2025. május 22-én.)