eur:
403.44
usd:
350.59
bux:
0
2025. június 23. hétfő Zoltán
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter (b) és Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke Budapesten, a Portfolio Hitelezés 2025 konferencián 2025. május 22-én.
Nyitókép: MTI/Lakatos Péter

Nagy Márton: hosszú távon nem lehet fogyasztásra alapozni a gazdasági növekedést

Rövid távon a fogyasztás által megtámogatott, hosszú távon azonban ismét a beruházások által vezérelt bővülésre kell alapozni a hazai gazdasági növekedést – jelentette ki a Portfolio Hitelezés 2025 konferencián a nemzetgazdasági miniszter.

A kormány továbbra is azért harcol, hogy a lehető legnagyobb legyen a hazai gazdaság növekedése –kezdte előadását Nagy Márton a budapesti konferencián. A miniszter hangsúlyozta, a 2025-ös bővülést a fogyasztás húzza, ez azonban hosszabb távon nem fenntartható, ezért szükség van a beruházások élénkítésére, amit folyamatos költségvetési stabilitás mellett kell megvalósítani.

Kiemelte, hogy a gazdaság aktuális állapotát meghatározó fogyasztást a vásárlóerő befolyásolja, de szerinte ebből nem következik az, hogy fogyasztásalapú gazdasági növekedésre kellene átállni, mert ez csak rövid távon lehet jó megoldás. A tárcavezető hozzátette:

hosszabb távon nem lehet más járható út, csak a beruházásalapú növekedés.

Arra számít, hogy a következő negyedévekben gyorsulni fog a GDP-emelkedés, amit alapvetően a fogyasztás eredményez. Uniós összevetésben Magyarország az első harmadban van a tagállamok között fogyasztásban, viszont azt Nagy Márton is megerősítette, hogy az ipari teljesítményben és a beruházások tekintetében „hátul vagyunk”.

A miniszter előadásában kifejtette: a belső kereslet „rendben van”, a külső kereslet azonban nincs. Elismerte, hogy a beruházások 2023 óta húzzák lefelé a hazai GDP-t. Abban lehet reménykedni, hogy a 2025-ös év végén, az új gyárak megnyitásával a beruházások is jobban hozzá fognak járulni a növekedéshez. Nagy Márton azt mondta, a fogyasztás támasza a stabil munkaerőpiac, a reálbér-növekedés, a családoknak kedvező adócsökkentési politika, a bővülő lakáshitelezés és az alacsony infláció. Hangsúlyozta azt is, hogy az árrésstopnak „érezhetően kedvező a hatása”.

A nemzetgazdasági miniszter szólt a gyógyszerárak alakulásáról is, amely megfogalmazása szerint „rendkívül érzékeny kérdés”. Mint mondta, jelen helyzetben nem jó, ha elébe mennek a dolgoknak. Nem tudta megmondani, hogy adóval vagy szabályozással kellene-e fellépni. Időt kért, hogy tisztábban lássanak azzal kapcsolatban, hol lehetne esetleg beavatkozni. Úgy véli, egyértelmű, hogy gátat kell szabni az indokolatlan áremeléseknek.

„Sok tárgyalás vár ránk, de ahogy a bankok esetében is el tudtunk jutni az önkéntes vállalásig, reményeink szerint a gyógyszerárakat illetően sem kell majd beavatkozni”

– jegyezte meg a tárcavezető.

Előadásában kitért arra is, hogy a lakáshitelezés és a fogyasztási kölcsönök piaca erős, a vállalkozásokat támogató százmilliárd forint keretösszegű Demján Sándor Program és a Széchenyi Kártya Program segíti a cégek növekedését. Nagy Márton tájékoztatása szerint a 150 új gyár program tervezetten több mint tízezer milliárd forintnyi beruházást érint majd. A programhoz minden feldolgozóipari ágazat csatlakozik majd egy-egy projekttel.

(A nyitóképen: Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a Portfolio Hitelezés 2025 elnevezésű budapesti konferencián 2025. május 22-én.)

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.06.23. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Amerika megtámadta Iránt, a legrosszabb forgatókönyvre készülnek a Perzsa-öbölben – Híreink az Irán-Izrael háborúról hétfőn

Amerika megtámadta Iránt, a legrosszabb forgatókönyvre készülnek a Perzsa-öbölben – Híreink az Irán-Izrael háborúról hétfőn

Az amerikai adminisztráció közlése szerint az iráni Fordóban hat úgynevezett "bunkerromboló" bombát dobtak le a feltételezett föld alatti urándúsító üzem megsemmisítésére, míg két másik iráni atomlétesítményt - Natanzban és Iszfahánban - a haditengerészet Közel-Keleten tartózkodó hajóiról felbocsátott Tomahawk rakétákkal támadtak. Natanz Irán legnagyobb urándúsító létesítménye, Fordow pedig egy rendkívül titkos, mélyen a hegyek közé temetett létesítmény - írja a CNN. Az iráni parlament döntött a Hormuzi-szoros lezárásának lehetőségéről, de a végső szót a Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanácsnak kell kimondania. Két, amerikai támaszpontoknak helyet adó közel-keleti ország, Bahrein és Kuvait óvintézkedéseket tett az Irán elleni amerikai légicsapások után, felkészülve a konfliktus esetleges kiterjedésére – írja a Reuters. Cikkünk folyamatosan frissül az Irán-Izrael háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×