A tárcánál úgy látják, egyesek azért vezették át a pénzüket TBSZ-re, hogy elkerüljék a szocho-fizetési kötelezettséget.

Mint ismert, a lakossági állampapírok iránti kereslet fokozása érdekében 2023. július 1-én hatályba lépett intézkedés alapján a magánszemélyeknek kamatjövedelmeik után a 15 százalékos kamatadót (szja) valamint 13 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adót (szocho) kell fizetniük. A kiterjesztett szocho-t olyan megtakarítási formák esetén kell megfizetni, ahol keletkezik kamatjövedelem, ilyen eszköz például a látra szóló betét, a lekötött betét, a kamatadó alá eső értékpapírok és befektetési jegyek, a megtakarítási célú élet- és nyugdíjbiztosítások.

Szocho-mentes viszont az ingatlanalap befektetési jegyeiből származó kamatjövedelem, valamint azon befektetésekből, illetve megtakarításokból származó kamatjövedelmek, amelyek a szja-törvény alapján kamatadó-mentesek. Ilyenek többek között az állampapírok, valamint a babakötvény és a tartós befektetési számlán (TBSZ) tartott eszközök.

A szabályozás bevezetése óta

• a TBSZ-számlák száma közel 100 ezerrel nőtt, ami mintegy 40 százalékos bővülésnek felel meg, a mennyiség mára megközelítette a 360 ezer darabot.
• a számlákon tartott megtakarítások piaci értéke 2100 milliárd forintos emelkedést követően 5400 milliárd forint körül alakul.

Ám a kormányzat piaci szereplőktől származó információk alapján megállapította, hogy

a TBSZ-számlák, illetve az azon elhelyezett megtakarítások látványos felfutása mögött a jogalkotói szándéktól eltérően jelentős részben az áll, hogy a befektetők szocho-fizetési kötelezettségüket elkerüljék.

A TBSZ-számlákon keletkező nyereség ugyanis tartós befektetésből származó jövedelemnek minősül, nem pedig kamatjövedelemnek. Emiatt a megtakarítások idő előtti (5 éven belüli) feltörésével ugyan a befektetőknek személyi jövedelemadót kell fizetniük a keletkező nyereség után, azonban szocho-fizetési kötelezettség jelenleg nem keletkezik.

"Ez indokolatlan előnyt jelent azok számára, akik a szabályozás eredeti célját ki akarják játszani. A kormány az igazságos helyzet megteremtése és az indokolatlan előny felszámolása érdekében az eredeti jogalkotói szándékot törvényi szinten erősíti meg" – írta az NGM.

Az érkező változtatás szerint

adókedvezmény, illetve adómentesség csak abban az esetben alkalmazható, amennyiben tartós befektetési számláikon a megtakarítók pénzügyi eszközeiket hosszú ideig, azaz legalább 3, illetve 5 évig tartják.

A folyamatban lévő szabálymódosítással a jogalkotó egyértelművé kívánja tenni, hogy a TBSZ-számlákhoz csak akkor kapcsolódik teljes kedvezmény a szocho-fizetési kötelezettségre, ha az eredeti célnak megfelelően, nem pedig idő előtt kerül sor a számla feltörésére. A szabályozásban ezért kikötésre kerül, hogy a tartós befektetésből származó jövedelem csak abban az esetben nem lesz alapja a szocho-fizetési kötelezettségnek, ha azután egyáltalán nem kell személyi jövedelemadót fizetni.