Infostart.hu
eur:
378.37
usd:
320.91
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
Árusok az Agrárminisztérium épületének árkádjai alatt az árusítóhely megnyitójának napján, 2022. szeptember 16-án. Péntekenként 8 és 14 óra között várják a vásárlókat az árusok adalékmentes termékeikkel.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Jó szilvatermés várható idén, de az érzékenyebb fajták megaszalódnak a fán

Az országosan jelentkező változékony időjárás okozta tavaszi fagykár és hideghatás következtében a megszokottnál nagyobb mértékű szilvahullás volt idén, ezzel együtt akár 50-60 ezer tonna is lehet a termés – mondta az InfoRádióban a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet ügyvezető igazgatója. Kelemen Péter ugyanakkor figyelmeztetett: ha tartósan marad az extrém meleg, a vártnál kevesebb szilvát takaríthatnak be a termelők.

Idén körülbelül 50-60 ezer tonna között alakulhat a hazai szilvatermés, ami az elmúlt éveknél sokkal kedvezőbb adat – derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) közös körképéből. A pontos becslést nehezíti, hogy termesztőkörzetenként és fajtánként is rendkívül heterogén a termés. A betakarítási szezon – több más gyümölcshöz hasonlóan – 2-2,5 héttel korábban kezdődött.

A FruitVeB ügyvezető igazgatója az InfoRádióban elmondta: a megszokotthoz képest idén némileg nagyobb volt a szilvahullás, ami főként a tavaszi fagyok és az időnként hidegebb tavaszi időjárás következménye, de a felmérések és az előrejelzések alapján így is kiegyensúlyozott termés várható. Kelemen Péter hozzátette: az elmúlt négy év átlagához viszonyítva is kedvezőbb termésmennyiséggel lehet kalkulálni. Az elmúlt négy évben átlagosan 45 ezer tonnányi szilvát takarítottak be a hazai ültetvényeken, amit akár 5-15 ezer tonnával is túlszárnyalhat az idei termés.

A szilva főszezonja augusztusra tehető, de idén két-három héttel korábban ért meg a megszokottakhoz képest, és ezért kezdődött korábban a betakarítási időszak is. Kelemen Péter megjegyezte: jelenleg a közép, kései érésű szilvafajták a legkeresettebbek, amelyeket nagy területeken telepítettek az elmúlt évtizedekben országszerte.

A héten újabb hőhullám érte el Magyarországot, és az extrém meleg a szilva betakarítására is hatással van. A FruitVeB ügyvezető igazgatója közölte: a legnagyobb problémát jelenleg a szárazság és a légköri aszály okozza, ami visszafogja a szilva növekedését.

Egyes érzékenyebb fajták megaszalódnak a fán a nagy melegben.

Amennyiben tartósan marad a száraz és meleg időjárás, akár jelentősebb mértékben is csökkenhet a várt termésmennyiség. Ugyanakkor komolyabb növényvédelmi problémáról idén nem számoltak be a termelők.

A nagy melegben kevesebb ideig lehet dolgozni egy-egy nap, vagy korán reggel kell kimenni az ültetvényekre, ez pedig megnehezíti, lassítja a betakarítást. Magyarországon jelenleg 5776 hektáron termelnek szilvát, de a termőterület folyamatosan csökken. Tíz évvel ezelőtt például még nyolcezer hektáron termett meg.

A legnagyobb területen Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében (1654 hektár), a Duna-Tisza közén, Pest vármegyében (897 hektár) és Bács-Kiskun vámegyében (1180 hektár) termelnek szilvát.

A legnagyobb területen termelt szilvafajták közé tartozik a Katinka, a Cacanska Lepotica, a Cacanska Rana, a Bluefree, a Stanley, a President és a Top-sorozat fajtái. A termés bő fele a feldolgozóiparba kerül (hazai vagy esetlegesen külföldi, főleg német piacra), szűk felét a hazai, kisebb hányadát pedig a külföldi frisspiacon értékesítik.

A szilva korábban jelentős magyar exportcikk volt: a 2020-at megelőző években jellemzően 8-12 ezer tonnát vittek ki külföldre, azonban az utóbbi három évben a jelentős terméskiesések miatt 2-4 ezer tonna közé korlátozódott az exportált mennyiség. A szilvaimportunk nem jelentős, az utóbbi öt évben 1-2 ezer tonna között mozgott.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

A Közel-Keleten gyorsan eszkalálódó konfliktus középpontjába a Hormuzi-szoros került, amelyen a globális tengeri olaj- és LNG-kereskedelem mintegy ötöde halad át. Bár Teherán bejelentette a stratégiai átjáró lezárását, a valódi kockázat nem feltétlenül egy formális blokád: a térség olajmezői, finomítói és exporttermináljai az iráni rakéták és drónok hatósugarán belül találhatók. Az orosz-ukrán háborúból is ismerős, energetikai infrastruktúrát célzó támadások nemcsak átmeneti piaci pánikot, hanem tartós kínálati sokkot és 100 dollár feletti olajárat is eredményezhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×