Jelentős felzárkózási lendületet adott az EU-tagság eddigi húsz éve a közép-európai uniós gazdaságoknak - áll az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) kedden Londonban ismertetett tanulmányában.

A közép- és kelet-európai gazdaságok, valamint az egykori szovjet térség átalakulásának támogatására 1991-ben életre hívott londoni pénzintézet a nyolc közép-európai és balti gazdaság - Magyarország, Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Szlovénia, Lettország, Litvánia és Észtország - EU-csatlakozásának huszadik évfordulójára összeállított elemzésében kiemelte, hogy az országcsoport egy főre jutó hazai össztermékének (GDP) értéke 2003-ban piaci árfolyamon számolva átlagosan a német GDP-érték 26 százalékának felelt meg, tavaly azonban ez az arány már 50 százalék volt.

Az EBRD számításai szerint a két évtized alatt végbement 24 százalékpontos átlagos GDP-konvergenciából 14 százalékpont tulajdonítható a nyolc ország EU-tagságának.

Ez az "EU-csatlakozási bónusz" elsősorban a GDP-arányos export gyors növekedésének eredménye, tekintettel arra, hogy ezek a gazdaságok az uniós tagság húsz éve alatt mélyen integrálódtak az európai és a globális beszállítói hálózatokba - áll az EBRD keddi londoni elemzésében.

A pénzintézet szerint az időközben 11 tagúvá bővült közép- és kelet-európai EU-országcsoport átlagán belül ugyanakkor még jelentős eltérések mutatkoznak: a német szint arányában kifejezett fejenkénti GDP-értékek sávja a Bulgáriában mért 28 százaléktól Észtország és Szlovénia 58, illetve 59 százalékos arányáig terjedt 2023-ban.

Az EBRD tanulmánya szerint az alacsonyabb jövedelmű gazdaságokban rendszerint gyorsabb jövedelmi konvergencia zajlott le: a németországi jövedelmekhez viszonyított fejenkénti jövedelmi szint Bulgáriában és Romániában a háromszorosára emelkedett, ugyanakkor Szlovéniában a 2004-ben mért 50 százalékról 2023-ig 61 százalékra nőtt.

Az EBRD szerint az "EU-csatlakozási bónuszt" a GDP-arányos exportérték erőteljes növekedése is alátámasztotta.

A bank számításai alapján a hazai össztermékhez viszonyított átlagos exportráta a jelenlegi 11 közép- és kelet-európai EU-gazdaságban a 2003-ban mért 44 százalékról 2023-ig 69 százalékra emelkedett.

A legnagyobb egyedi relatív növekedés e két évtized alatt Lengyelországban zajlott le: a GDP-értékhez mért lengyel export az uniós csatlakozás előtt 34 százalék volt, jelenleg 57 százalék.

Az EBRD számításai szerint e mutatón belül is jelentősek a különbségek: a térségen belüli GDP-arányos exportráták tavaly a 40 százalékos romániai aránytól Szlovákia 92 százalékos mutatójáig terjedtek.

A bank hangsúlyozza, hogy az Európai Unión kívüli feltörekvő gazdaságok GDP-arányos exportrátái az elmúlt húsz évben jórészt stagnáltak.