Az elnök szerint a cél, hogy a HUN-REN hálózatból nemzetközi szintű tudományos eredmények, akár Nobel-díjasok, akár egymilliárd dollár árbevétel feletti unikornis cégek is kikerüljenek, ehhez azonban szemléletváltásra van szükség.

Gulyás Balázs beszélt arról is, hogy 2019-re már nyilvánvalóvá vált, hogy az akadémiai struktúrában nem lehetett hatékonyan működtetni a kutatóhálózatot, ennek bizonyítéka, hogy Magyarország tudományos teljesítménye az elmúlt évtizedekben a legjobb esetben stagnált és messze elmaradt a lehetőségektől.

Arra a kérdésre, hogy milyen konkrét lépéseket tesznek az innováció ösztönzésére a HUN-REN hálózat kutatóit segítve, Jakab Roland kifejtette: „az egyik lépés, hogy a HUN-REN-en belül technológiatranszfer-céget alapítottunk HUNRENTECH néven, hogy aki egy ötlettel érkezik, legyen hová fordulnia további lépésekért. A nemzetközi térben jellemző modern eszköztárat használva megtanulja, hogyan viheti át az ötletét szabadalomba, licencbe, spin-off cégbe, hogyan kell vállalkozást alapítani, elindítani az innovációs folyamatot.”

Gulyás Balázs hozzátette: „megalapítjuk a HUN-REN-t szolgáló kockázati tőkealapot, ami támogatást nyújt a kutatóknak. Emellett olyan képzési rendszert alakítunk ki, amely megtanítja őket projektet vezetni, céget alapítani, innoválni, szabadalmaztatni, sikeres nemzetközi pályázatokat írni.” A vezetők bejelentették:

a hasznosításból befolyó első 150 ezer euró a kutatót illeti meg, amely európai összehasonlításban is egyedülálló ösztönző.

„A bevétel első jelentős része a kutatóé, hogy érezze: mi feltételeket biztosítunk, a közeget, a kutatási infrastruktúrát, de a bevétel első része az övé marad” – mondta Jakab Roland.

Gulyás Balázs példaként említette a korábbi szingapúri egyetemét, ahol évente a kutatók 8-9 százaléka ad be szabadalmat. „nemrég jártunk Kínában, Hongkongban, Szingapúrban, ahol stratégiai együttműködési megállapodásokat alakítottunk ki. Vannak egyetemek, amelyek több ezres szabadalmi portfóliót visznek: csak az én szingapúri egyetemem, az NTU, 4600-as szabadalmi portfólióval rendelkezik. És láttunk olyan Hong Kong-i egyetemet, amely egy év alatt 440 céget hozott létre.”

A HUN-REN jelenlegi szabadalmi portfóliója mindössze 140 körüli, ami elfogadhatatlanul alacsony szám, tekintve, hogy 3400 kutatónk van – jegyezte meg az elnök.

A mesterséges intelligencia szerepéről szólva az elnök elmondta: „a technológia elképesztő hatást gyakorol a tudományra. A tudomány mérések sorozatán alapszik, és hatalmas adattömegek közötti összefüggések megtalálásában az AI fantasztikus eszközt ad a kutatók kezébe.” Jakab Roland bejelentette:

2026-ban megalapítják Magyarország első mesterséges intelligencia kutatóintézetét. Épül az új szuperszámítógép, a Levente is.

A HUN-REN-t önálló, független, sajátos jogállású szervezetté alakította az Országgyűlés a 2024 decemberében elfogadott törvénnyel, amiben a kutatásokat végző kutatási intézményeknek is van - a hálózaton belül – önállósága.

Az Országgyűlés a HUN-REN finanszírozásának stabilitását is megteremtette. Ez alapján a kutatáshoz, az innovációhoz és egyéb kapcsolódó közfeladataik forrásbiztosítása érdekében a HUN-REN és a kormány 25 éves keretmegállapodást és hatéves finanszírozási szerződést köt, amiből az első huszonöt éves és az első hat éves megállapodásokat december legelején aláírták.

A HUN-REN hálózat költségvetése 2024-hez képest 2027-re megduplázódik, 2031-ig összesen 523 milliárd forint áll rendelkezésre ebben a hatéves ciklusban.

A sajtóban megjelent, a fizetésekre vonatkozó kritikákra az elnök úgy reagált, hogy

„végtelenül eltúlzott, hamis szám kering a sajtóban a felsővezetői bérekről. Nem tudjuk, ki, honnan vette és miért dobta be, de teljesen valótlan”.

„A mindenkori vezetők fizetése szabályozott, és nem nagyobb, mint akár hasonló nagyságú, az állami szférában működő szervezet vezetőjének fizetése, különösen, ha megnézzük ennek a feladatnak a jellegét, a versenyképességét, helyét a tudomány, az innováció, a multinacionális vállalatok és nagy szervezetek metszéspontjában. Amit állítanak, az valótlan. Ráadásul, amikor Csák János miniszter úr hazahívott, akkor sem és azóta sem szóltam bele semmilyen módon a fizetésem ügyébe, ezt mindig a munkáltatóm – a HUN-REN Irányítótestülete – határozta meg” – reagált Gulyás Balázs.

Nemzetközi összehasonlításban az elnök elmondta: „ez a szingapúri volt fizetésem töredéke. Amikor egy arab országba hívtak orvoskari dékánnak, a mostani fizetésem négyszeresét ajánlották”.

Az elnök valós havi fizetésére is rákérdeztek, aki elmondta, hogy a HUN-REN mindenkori elnökére az éves átlagbér tízszerese lett meghatározva, megjegyezték, hogy van olyan állami szerv, ahol a vezetőre ennél magasabb szorzó van.

A vezérigazgató határozottan cáfolta és rágalmazásnak minősítette, azt, miszerint érvényes szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) nélkül működnek.

A szervezetben minden jogszerű működési feltétel adott, közben pedig jól haladnak azok a szervezettel, működéssel kapcsolatos építkezések, változások előkészítései, amik a hálózatba tartozó 15 kutatási intézmény kutatási és működési eredményességét szolgálják.

A vezetők szerint minden ezzel ellenkező állítás tényszerűen cáfolható, és jogi lépéseket tesznek a hamis vádak miatt.