A kormányfő az autóút kenderesi pihenőjénél tartott ünnepségen külön köszönetet mondott az út megépítésében nagy szerepet vállaló Fazekas Sándor korábbi földművelésügyi miniszternek, aki – szavai szerint – miniszterként ragaszkodott ahhoz, hogy az M4-es bekerüljön az országos útfejlesztési- és építési programba.

„Ráadásul tőle tanultam azt a bölcsességet is, hogy az a jó választás, amikor az emberek gőzölgő aszfalton mennek szavazni. Mondtam, Sándor, annyi aszfalt nincs, amennyi mandátum kell nekünk” – fogalmazott a kormányfő.

Kifejtette, ma egy ígéretét teljesíti be a kormány, amely azt vállalta, hogy gyorsforgalmi utakat hoz a Kunságba. Nagy és gazdag tartaléka ez a vidék Magyarországnak – fogalmazott a kormányfő, majd hangsúlyozta, a Fidesz–KDNP az egyetlen olyan politikai közösség, amelynek Alföld-programja van.

Emlékeztetett: 2010-ben a kunsági térségben a munkanélküliség 12 százalékos volt, ez most öt százalékon van, a Demján Sándor Programban 4,5 milliárd forint érkezett a Szolnok vármegyei vállalkozókhoz, „megcsináltuk Karcagon a kórházat, teljesen fölújítottuk, és építettünk egy fantasztikus szabadidőközpontot is”.

Az igazán nagy kiadás valójában két út, az M4-es és M44-es építése volt, hiszen ezek nélkül az Alföld középső része elzárt terület maradt volna - hangoztatta a kormányfő, hozzátéve, az M4-es befejezéséhez Kisújszállástól hatvan kilométernyi útszakasz megépítése hiányzik, ez pedig egy koncessziós építési rendszerben jön majd létre.

Az elmúlt 15 évben a kormány annyi sztrádát és autóutat épített, amennyivel a hazai pályahálózat, lakosságarányosan számolva, eléri a legfejlettebb nyugat-európai országok szintjét – mondta.

Orbán Viktor hangsúlyozta: 2010-ben a gyorsforgalmi utak hossza Magyarországon 1273 kilométer volt, ez 2025-re 35 kilométer híján 2000 kilométerre emelkedett. Hozzátette: emellett felépítettek összesen nyolc dunai és tiszai hidat, és most már 22 megyei jogú város elérhető gyorsforgalmi úton.

Ez mindent egybe vetve azt jelenti, hogy a magyar emberek 90 százaléka fél óra autóút távolságra lakik valamelyik sztrádától – értékelt, hozzátéve, hogy ha a kormány minden beruházását meg tudja valósítani, akkor ez a szám fölmegy 100-ra, az idő pedig 30 percről 20-ra fog szűkülni.

Arra is felhívta a figyelmet: amikor az autópályával elérnek Berettyóújfaluig, és a határ másik oldalán a románok is elvégzik a szükséges munkálatokat, akkor közvetlenül fel lehet majd hajtani a Nagyvárad-Kolozsvár felé vezető gyorsforgalmi utakra. Ez a legóvatosabb becslések szerint is azt jelenti, hogy a Budapest–Kolozsvár távolság egy-másfél órával rövidebb lesz – mondta, hangsúlyozva, hogy a nemzetegyesítésnek ezért egy fontos pillanata a mai.

Kelet-Magyarország déli részérének fejlesztéséről szólva elmondta: a kormánynak komoly tervei vannak, cél, hogy egy Debrecen-Nagyszalonta-Békéscsaba ipari régiót hozzanak létre, ami egy határokon átnyúló nagy gazdasági térség lesz. Ezért – folytatta – megépítik majd a Békéscsaba–Debrecen négysávos autóutat is.

Hangsúlyozta: tenni fognak azért, hogy itt is megszülessenek azok a nagy ipari beruházások, amelyek hasonló fejlődési távlatokat nyitnak meg, mint az Alföld északi részén. Megjegyezte: az északi régió fejlődését „elég jól meglöktük”, ott olyan ipari beruházások történtek, hogy „lassacskán az is eljön”, hogy Sopronból jönnek dolgozni Nyíregyházára.

A miniszterelnök rámutatott: az útépítéshez pénz kell, pénz pedig akkor van, ha nem engedjük, hogy elvigyék tőlünk. Orbán Viktor azt mondta: most jött vissza Brüsszelből, ahol egy „Ukrajna nevű kisgömböc éppen minden pénzt föl akar falni”. Az „okos brüsszeli urak” úgy döntöttek, hogy 90 milliárd eurónyi hitelt adnak Ukrajnának nyilván abban a reményben, hogy jó nagy kamattal visszakapják – fűzte hozzá.

Orbán Viktor közölte: nagy küzdelem árán kimaradt Magyarország ebből „a bolond brüsszeli ötletből”, de ha nem tudott volna kimaradni, akkor ennek a hitelnek a rá eső része 400 milliárd forint lett volna. A most átadott útszakasz 170 milliárd forint, az előttünk álló is nagyjából ugyanennyi, tehát azt az összeget kellett volna átadni Brüsszelbe, ami lényegében ennek az autóútnak a teljes megépítési költsége – hívta fel a figyelmet.

A pénznek jobb helye van az Alföldön, egy korszerű út formájában, mint „a ripityára lőtt Donbaszban” valami ukrán oligarcha mellékzsebében

– jelentette ki.

Orbán Viktor kiemelte: a jövő évi választás tétje is az, hogy merre haladjunk. Haladhatunk a brüsszeli úton, ami azt jelenti, hogy a pénzünket innen elviszik valahova máshova, valahol máshol használják fel, és mások fejlődnek belőle – mondta.

A másik lehetőség, hogy a magyar úton maradunk, és haladunk úgy, ahogyan tettük az elmúlt 15 évben, és akkor Magyarország fejlődni, növekedni, erősödni fog – hangsúlyozta.

Ehhez persze az kell, hogy a kormánypártok megtartsák az összes mandátumukat, amelyek ebből a térségből jöttek - jelezte Orbán Viktor, hozzátéve, hogy a Kunság és az Alföld nélkül nemzeti kormány nem jöhet létre Magyarországon.

„Ha velünk vannak a kunok, ha velünk van a Kunság, ha velünk van a magyar Alföld, akkor akármi is történik Budapesten, ezt a választást meg fogjuk nyerni” – fogalmazott a miniszterelnök beszéde végén a választók bizalmát kérve.