Infostart.hu
eur:
362.96
usd:
322.43
bux:
144543.48
2026. október 16. péntek Gál
Nyitókép: Pixabay

Kemény szigorítás jön az euróövezetben

Az Európai Unió vezetői a jövő évben kissé szigorúbb költségvetési szabályozást vezetnek be az euróövezetben, amelynek célja az infláció kezelése és a valutát használó országok államháztartásának stabilizálása a Covid-19 világjárvány és az energiaár-válság után.

A hónap elején a húsz euróövezeti ország pénzügyminiszterei már megállapodtak, és felvázolták a 2025-re vonatkozó költségvetési politikai iránymutatásokat, figyelembe véve az új költségvetési szabályokat, amelyek több időt biztosítanak az adósság csökkentésére a beruházások fenntartása mellett – írja a Portfolio.

A hónap elején jóváhagyott ajánlás 2025-re már feszesebb költségvetési irányvonalat szorgalmaz. Az Európai Bizottság előrejelzése szerint az euróövezeti országok átlagos költségvetési hiánya a 2023-as GDP-arányos 3,2 százalékról 2024-ben 2,8 százalékra csökken, 2025-ben pedig enyhén, 2,7 százalékra mérséklődik. Az Európai Központi Bank előrejelzései szerint ez a pálya várhatóan hozzájárul a fogyasztói infláció csökkenéséhez, a 2023-as 5,4 százalékról 2025-re 2,0 százalékra lassulhat a pénzromlás üteme.

Az uniós vezetők emellett jóváhagyják a pénzügyminiszterek által kidolgozott tervet, amelynek célja, hogy bevonzzák a magántőkét Európába, megkönnyítve ezzel a kontinens átállását egy zöldebb és digitálisabb gazdaságra. Ez a terv a 27 uniós tagállamot átfogó tőkepiaci unió (CMU) létrehozását foglalja magában, amelynek célja a határokon átnyúló magánbefektetések előtt álló akadályok csökkentése. A legfontosabb területek közé tartozik az értékpapírosítás, a fizetésképtelenségi jogszabályok harmonizációja, valamint a nyugdíjmegtakarítások és a tőkenyereségek adóügyi kezelése.

Címlapról ajánljuk
Mekkora zakó vár Donald Trumpra a félidős választásokon? – Csizmazia Gábor az Arénában

Mekkora zakó vár Donald Trumpra a félidős választásokon? – Csizmazia Gábor az Arénában

Az Amerikai Egyesült Államokban a félidős választások eredetileg nem az elnök megítéléséről szólnának, a gyakorlatban azonban régóta politikai népszavazásként működnek az aktuális elnök teljesítményéről, most különösen is így lesz ez – tette világossá az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa.

Az EU-csúcs árnyékában – Nem elég, hogy lassú az EU gépezete, most van „mindenhol” választás is

Uniós versenyképesség, energiapiaci helyzet, migráció és költségvetés az aktuális témák a kétnapos uniós csúcson Brüsszelben. Az első napon már túl vagyunk, mi várható a folytatásban? Ezt kérdezte az InfoRádió Gálik Zoltántól, a Corvinus Egyetem docensétől.
inforadio
ARÉNA
2026.10.16. péntek, 18:00
Keleti Arthur
kibertitok jövőkutató, az Informatikai Biztonság Napja (ITBN) alapítója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×