Infostart.hu
eur:
385.31
usd:
332.05
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Beautiful brunette black female tourist enjoying winter shopping in the high street
Nyitókép: Lorado/Getty Images

Nem lehet büszke Magyarország erre az adatsorra

Már csak Bulgáriát előzzük a vásárlóerő-paritáson alapuló fogyasztási adatot tekintve.

Kiadta az Eurostat az egy főre eső fogyasztás 2022-es adatait. A Portfolio összeállításából az világlik ki, hogy már csak egy szegényebb uniós ország van Magyarországnál, az olló pedig zárul is.

Ami hazánkat illeti, az egy főre jutó fogyasztás vásárlóerő-paritáson az uniós átlag 71 százalékán áll, ez 1 százalékpontos lefelé történő revíziót jelent, Bulgária mutatója 69 százalék, de az felfelé módosult. Csak a bolgár mutató rosszabb a magyarnál.

Ami a régiónkat illeti: a horvát mutató 5, a szlovák 6 százalékkal magasabb a magyarnál (76 és 77 pont). A cseh 83, a román 86, lengyel 87 százalékos értékkel szerepel a listán, az osztrák - vásárlóerő-paritáson alapuló - fogyasztás pedig már magasabb az uniós átlagnál is. A szlovén is már csak 10 százalékkal van alatta.

A magyar adat romlott: mostani utolsó előtti helyünket megelőzően 2001-ben 27 tagország közül 19. helyen álltunk, 2007-ben 23. helyen, 2012-ben 25. helyen.

Módszertan

Az Eurostatnál Actual Individual Consumption (AIC) néven futó mutató a nemzeti számlák rendszerében a háztartások végső fogyasztásának felel meg. Ez tartalmazza a lakosság vásárlásait, illetve az igénybe vett ingyenes vagy természetbeni juttatásokat. Az AIC közvetlenebbül kötődik az életszínvonalhoz, mint a GDP, hiszen nem a termelést, hanem kifejezetten a háztartások fogyasztási lehetőségét méri. A mutató vásárlóerő-paritáson számolt értéke kiszűri az egyes országok közötti árszínvonalbeli különbségeket.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×