Infostart.hu
eur:
385.83
usd:
331.62
bux:
116510.12
2026. január 11. vasárnap Ágota
Nyitókép: Pixabay

MASZSZ: a 10 százalék nem elég

Szociálpolitikai oka van annak, hogy a Magyar Szakszervezeti Szövetség nem írja alá a jövő évi minimálbér- és garantált bérminimum-emelési megállapodást, kevesli ugyanis az emelés mértékét - közölte a MASZSZ.

A MASZSZ elnöke, Zlati Róbert - a szövetség közleménye szerint - Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter állítására reagált, miszerint a szövetség hátráltatta a tárgyalásokat, majd "nyilvánvalóan politikai okokból" a megállapodást sem írja alá.

A közleményben Zlati Róbert elnök emlékeztetett: a szövetség hetekkel ezelőtt leszögezte, és végig ki is tartott amellett, hogy kevesli a 10 százalékos emelést a garantált bérminimumért dolgozók számára. Hozzátette: a béremelést a MASZSZ tartózkodása ellenére mindenki meg fogja kapni már december elsejétől.

Az elnök leszögezte:

a MASZSZ makacs elszántságát nem pártpolitikai okok vezérelték, hanem szociális érzékenység,

nagyobb emelést szeretett volna elérni a garantált bérminimumért dolgozók számára. Álláspontja szerint nem akadályozták a tárgyalásokat, csak kitartottak a garantált bérminimumért dolgozó legszélesebb munkavállalói réteg érdekei mellett.

A MASZSZ elnöke kiemelte: az év egészére 17,5-17,7 százalékos az inflációs előrejelzés, és a garantált bérminimumot keresők vásárlói kosarában éppen a legnagyobb tétel, az élelmiszer drágult mindennél jobban. Nekik a 10 százalékos mérték nem jelent érezhető életszínvonal-emelkedést, ugyanakkor jóval többen vannak, mint a minimálbérért dolgozók, akik most 15 százalékos emelést fognak kapni - fűzte hozzá.

Zlati Róbert közölte: a minimálbér és a bérminimum közötti különbség csökkenését, illetve azt a kormányzati elképzelést, miszerint a két tételt 4 év alatt össze kell olvasztani és az országos bérminimumot felváltani egy ágazati bértarifarendszerrel, csak akkor lehetne elfogadni, ha a megállapodásban a kormány garanciát vállalna az ágazati bértarifa rendszer létrejöttét ösztönző konkrét intézkedésekre: jogszabály-módosításra, ágazati párbeszéd megerősítésére, és a megállapodásokat elősegítő ösztönzőkre.

Címlapról ajánljuk
Gyarmathy Éva: az iskolakezdők ötöde küzd már az elsős tananyaggal is, szemléletváltásra lenne szükség

Gyarmathy Éva: az iskolakezdők ötöde küzd már az elsős tananyaggal is, szemléletváltásra lenne szükség

Az MTA és az Apor Vilmos Katolikus Főiskola Tanulási Környezet Kutatócsoportja által végzett kutatásból kiderült, hogy az első osztályos gyerekek húsz százalékának nehézséget okoz a tananyag elsajátítása. A kutatás vezetője az InfoRádióban arról beszélt, hogy nem a gyerekek értelmi képességeivel, hanem mozgási és kommunikációs fejlettségükkel van a gond. Sokan többéves lemaradással kezdik meg az iskolát.
inforadio
ARÉNA
2026.01.12. hétfő, 18:00
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet vezetője
Závecz Tibor a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet ügyvezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×