Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Nyitókép: Monty Rakusen/Getty Images

Feltárják titkaikat az erőművek

Hogyan jut el a meleg és a tiszta víz az otthonainkba, miként állítják elő az áramot, és hogyan tudjuk újrahasznosítani a hulladékot? Ezekre a kérdésekre is választ kaphatnak a látogatók, akik a péntei napon felkeresik az Erőművek Éjszakája valamelyik helyszínét. Az ország legnépszerűbb és legnagyobb energiaipari rendezvényét Juhász Edit, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnöke és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő nyitották meg a Veolia Zrt. Kelenföldi Erőművében.

„Az energia egyre nagyobb súllyal van jelen mindennapi életünkben, így minden korábbinál fontosabbá vált a megfizethető, fenntartható és az ellátásbiztonságot is garantáló energetikai és közmű-szolgáltatások biztosítása. Ehhez szükség van többek között a hagyományos technológián alapuló erőművek folyamatos fejlesztésére, melyek közül az Erőművek Éjszakáján több tucat is megnyitja kapuit” – idézi a MEKH sajtóközleménye Juhász Edit szavait. A hivatal elnöke hozzátette: „Az Erőművek Éjszakája nemcsak a technológiáról szól.

Hisszük, ha megismerjük, kik, hol, milyen eszközökkel, milyen forrásokból és hogyan állítják elő a mindennapi életünk kényelméhez szükséges energiát, akkor mi is tudatosabban és takarékosabban bánunk erőforrásainkkal.”

A MEKH elnöke rámutatott, hogy ez a különleges nap arra is alkalmat ad, hogy megköszönjük azoknak a szakembereknek az áldozatos munkáját, akik a nap 24 órájában, az év 365 napján gondoskodnak otthonaink, közintézményeink és ipari létesítményeink energia- és közműellátásáról.

Az energiahivatal és csatlakozó partnerei 2023. október 27-én immár negyedik alkalommal rendezik meg az Erőművek Éjszakáját, az ország legnagyobb és legnépszerűbb energiaipari rendezvényét. A látogatók ezen a napon betekintést nyerhetnek az erőművekben, a fűtőművekben és a közműszolgáltatóknál zajló munka kulisszatitkaiba.

Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő a megnyitó ünnepségen elmondta: „Sokat beszélünk manapság energiáról, energetikáról a politika szintjén is. A kormányzaton belül ma már külön minisztériuma és minisztere van az energiaügyeknek. A kormányprogram egyik központi eleme az ország energiabiztonsága, illetve, hogy minél kevésbé legyünk kiszolgáltatva egy-egy félnek a világban energetika szempontjából. Új vezetékek, hálózatok, erőművek épülnek, meglévő erőművek korszerűsítéseiről és fejlesztéseiről tudunk hírt adni. Ma már az is mindennapos, hogy az emberek, a családok maguk is energiát állítanak elő és komoly napelemes fejlesztések valósulnak meg ipari és lakossági oldalon egyaránt.”

Az idei Erőművek Éjszakáján országszerte közel 70 helyszínen több mint 5500 látogatót fogadnak.

Az érdekes és nem mindennapi élményeket kínáló helyszíneken a látogatók szakértő idegenvezetők segítségével ismerhetik meg az erőművekben, a fűtőművekben, a víziközmű-szolgáltatóknál és a hulladékfeldolgozó üzemekben zajló munka érdekességeit és a berendezések működését.

A megnyitó helyszínén, a Veolia – Budapesti Erőmű Zrt. Kelenföldi Erőművébe már a regisztráció első napján elfogyott az összes hely. „Nagy örömünkre szolgál, hogy idén Kelenföldön kívül Pécsett, Ajkán, Dorogon, Debrecenben, Nyíregyházán és Tatán is lehetőségünk van bemutatni az erőművek kissé titokzatos világát az érdeklődőknek. A helyszínek mindegyike sok érdekességet és kulisszatitkot tartogat, amik megismerésére nem adódik minden nap lehetősége az embereknek” – emelte ki beszédében a házigazda képviseletében Fernezelyi Ferenc, a Veolia Zrt. kereskedelmi és marketingigazgatója.

A változatos helyszíneken a látogatók betekintést nyerhetnek a hagyományos energiatermelés folyamataiba, választhatnak akár atom, biomassza, hulladék, lignit vagy éppen víz alapú technológiát alkalmazó erőművet is, illetve megnézhetik a városi távfűtőművek működését, amelyek idén a Távhőszolgáltatás Napja rendezvényeivel színesítik a programokat.

Megnyitnak a víziközmű-szolgáltatók és a hulladékgazdálkodók telephelyei is, így az érdeklődők bepillanthatnak egy vízmű vagy egy víztározó működésébe; kiderül, hogy hogyan lesz a szennyvízből tiszta víz, és azt is megtudhatják, hogy mi van egy víztorony belsejében.

A hulladékfeldolgozással foglalkozó üzemekben bemutatják, miként lesz a hulladékból újra felhasználható, vagy energetikailag újrahasznosítható alapanyag, és megmutatják azt is, mi hogyan segíthetjük hatékonyan ezt a folyamatot.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×