A Világgazdaság kérésére a Niveus Consulting Group összefoglalta az őszi adócsomag társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetének legfontosabb változásait. Bagdi Lajos, a Niveus partnere kiemelte, hogy a tervezet tartogat meglepetéseket, és egyes ágazatokra, cégcsoportokra kifejezetten jelentős hatással lehet.

Az egyik legjelentősebb változás a globális minimumadót érinti: a lapnak nyilatkozó szakértő szerint ez a több mint 60 oldalas jogszabály Magyarországon mintegy 2-3 ezer vállalkozásra vonatkozhat, és jelentős adminisztratív terhet róhat a cégekre. A törvénytervezet értelmében a kiegészítő adó alanyai azon vállalatcsoportok magyarországi tagjai lesznek, amelyeknek a végső anyavállalat konszolidált pénzügyi beszámolója szerinti éves bevétele legalább két egymást követő évben meghaladja a 750 millió eurót.

A kormányzat ettől a kiegészítő adótól 100 milliárd forint bevételt vár

– olvasható. A kiegészítő adót azon cégeknek kellene megfizetni, melyek effektív magyarországi adókulcsa nem éri el az elvárt 15 százalékos minimumadót. Megjegyzendő: a tényleges termelési tevékenységet jelentős létszámmal végző társaságok kedvezményeket kapnának, ám egyúttal a tervezet egyértelművé teszi azt is, hogy az effektív adókulcs számításánál lefedett adónak kell tekinteni különösen a társasági adót, a helyi iparűzési adót, az energiaellátók jövedelemadóját, és az innovációs járulékot.

Kiva

A kiva-törvény tervezett módosítása szintén jelentősnek tekinthető, miután megnyílik a lehetőség a kisvállalati adózást folytató cégek átstrukturálására. A jelenlegi szabályok alapján a kiva szerint adózó társaságok nem egyesülhetnek más céggel, nem válhatnak szét, különben elveszítik a kiva alapján történő adózás lehetőségét, ráadásul két évig nem is választhatják újra ezt a kedvező adózási módot, ám a jövőben egy szűk körben ez lehetővé válna.

Áfa

A Niveus Consulting Group közölte, az általános forgalmi szempontból a jogszabály egyik legnagyobb újdonsága a közösségen belüli értékesítéssel kapcsolatos alanyi mentesség választhatósági szabályainak átültetése.

Jelenleg, ha egy magyar adóalany a közösség területére értékesít nem adóalany (tehát tipikusan magányszemély) részére, akkor be kell jelentkeznie az OSS (egyablakos) rendszerbe, és azon keresztül az adott tagállam szerinti áfával kell számláznia a vásárlójának. Ez most annyiban változna meg, hogy magyar adóalany is választhatja az adott tagállamban az alanyi adómentességet, ha megfelel az ottani feltételeknek, és az uniós (tehát az egész közösségen belüli) árbevétele nem haladja meg a 100 ezer eurót. Ezzel együtt bevezetnék azt is, hogy a külföldi cégek is választhatják az alanyi adómentességet Magyarországon.

Ennek az intézkedésnek a szakértő szerint az a jelentősége, hogy

a kisebb, EU-s piacra betörni készülő vállalkozások nem kerülnek hátrányba a helyi, alanyi adómentességet élvező társaságokkal szemben

– olvasható egyebek mellett.

Szja, szocho, tb

A jogszabálytervezetben kezelték az amerikai–magyar egyezmény megszűnése kapcsán keletkező kedvezőtlen jogkövetkezményt, így az értékpapírból és kamatból származó jövedelmekre nem kell alkalmazni az egyéb jövedelemre vonatkozó előírásokat, ha a jövedelem juttatója OECD-tagállamban (például az Egyesült Államok) székhellyel rendelkező személy. Egyúttal ellenőrzött tőkepiaci ügylet marad a tranzakció akkor is, ha OECD-országban tevékenységet folytató befektetési szolgáltató közreműködésével történik.

Fontos adminisztratív könnyítés továbbá, hogy főszabály szerint a kifizetőt terhelő adó a jelenlegi haviról negyedéves bevallású lesz. Jelentősebb változás még, hogy az előadói, művészeti és sporttevékenységekből származó jövedelem adóját a tevékenység végzésének helye szerinti államban kell megfizetni.

A kifizetés időpontjától függetlenül, ha a személy olyan jövedelmet szerez, amelynek kifizetése, juttatása olyan időszakra történik, amikor a társadalombiztosítási jogviszony fennállt, az szociális hozzájárulási adóalapot fog képezni.

A munkaerőpiacra lépők után igénybe vehető szociális hozzájárulási adókedvezmény szűkül

és kizárólag csak a magyar állampolgárok, illetve a Magyarországgal határos nem Európai Gazdasági Térségbe tartozó állam (így Szerbia és Ukrajna) polgárai után lenne igénybe vehető 2024-től – írja a VG, kitérve többek között még az adózás rendjéről szóló törvény, a kötelező visszaváltási rendszer és ágazati különadókat érintő változásokra.