Infostart.hu
eur:
364.71
usd:
309.72
bux:
138546.93
2026. április 16. csütörtök Csongor
Nyitókép: Pixabay.com

Szerteágazó következményei lesznek a korszakos egyezmény amerikai felmondásának

Az Egyesült Államok kormánya tavaly július elején küldött értesítést arról, hogy egyoldalúan felmondta a Magyarországgal 1979-ben kötött, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi szerződést. Ez az adóztatásban csak 2024 január elseje után hozhat változást.

Az amerikai döntés oka az alacsony magyar társaságiadó-kulccsal kapcsolatos aggályokon túl az volt, hogy Magyarország egyedüliként vétóval élt a globális minimumadó európai alkalmazása ellen.

Az egyezmény rendelkezései 2023. december 31-ig alkalmazhatóak, vagyis 2024. január 1-jével változnak az adófizetési kötelezettségek – mondta az InfoRádióban az RSM adó üzletágának menedzsere.

Süli Szilvia azt is közölte, melyek azok a legfontosabb pontok, amelyek érintik a magánszemélyek adózását.

„Vannak az úgynevezett összevont adóalapba tartozó jövedelmek, ide tartoznak

  • a munkaviszonyból származó jövedelmek,
  • a vezető tisztségviselő tevékenységének az ellenértéke,
  • az önálló jövedelmek - ha például valaki nem egyéni vállalkozóként ingatlant ad bérbe - és
  • az egyéb jövedelmek.

Ezen jövedelemtípusnál ha valakinek a jövőben az Egyesült Államokban felmerül adófizetési kötelezettsége, de itt, Magyarországon is adófizetési kötelezettsége van a magyar jogszabályokból kifolyólag, akkor az Egyesült Államokban levont adót figyelembe tudja venni a magyar rendszer, csak azzal a korlátozással, hogy a külföldön levont adó 90 százaléka vehető figyelembe, de legfeljebb az erre jutó adó 15 százalékos mértékéig, tehát legfeljebb addig, amennyi az erre a jövedelemre jutó szja lenne Magyarországon.”

Ami még érdekesebb Süli Szilvia szerint, az a külön adózó jövedelmek, mert

nagyon sok magánszemély rendelkezik amerikai részvényekkel, kötvényekkel.

„Ameddig érvényben van a kettős adóztatást kizáró egyezmény, addig az korlátozza az Egyesült Államokban levonható forrásadó mértékét, osztalék esetében 15 százalékban, kamatjövedelem esetében pedig ha a magánszemély illetősége magyar, akkor az Egyesült Államokban nincs forrásadó.”

Miután viszont jövőre már nem lesz egyezmény a két ország között, az Egyesült Államokban ezen jövedelemtípusokból is levonják az amerikai 30 százalékos forrásadót, ami ami jóval több, mint az osztalék esetében a 15, a kamat esetében a 0 százalék.

Emellett a társaságok adózásában is új helyzetet hozhat a kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi szerződés megszűnése.

„A társaságok esetében is igaz lesz az, hogy az onnan származó forrásadó mértéke nem lesz korlátozva, tehát

a helyi adómértékeket alkalmazhatják.

Például: osztalék és kamat esetében is 30 százalékot. És olyan szempontból is érinti a társaságokat a változás, hogy más lesz a telephelyszabály: ha egy társaság másik ország területén folytat gazdasági tevékenységet, akkor mikortól keletkezik adófizetési kötelezettsége. Például: építési, szerelési szolgáltatások esetében 24 hónap után keletkezik ilyen kötelezettség, egyezmény hiányában viszont ha egy amerikai cég ilyen tevékenységet fog folytatni nálunk, akkor már három hónap után felmerülhet, hogy telephelye keletkezik Magyarországon, így pedig társaságiadó-fizetési kötelezettsége is lesz.”

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Oeconomus: sok még az akadály az Ukrajnának szánt óriáshitel előtt

Oeconomus: sok még az akadály az Ukrajnának szánt óriáshitel előtt

Ha nem az orosz jóvátételből fizetik vissza, a tagállamok lesznek felelősek az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitelért. Magyarország, Szlovákia és Csehország nem vesz részt benne. Ezt még az Orbán-kormány alkudta ki Brüsszelben, amikor elfogadta a hitelszerződést – azóta viszont „technikai” vétóval akadályozza a folyósítását a „ha nincs olaj, nincs pénz” jegyében.

Alkotmányjogász: korlátozható a kormányfő mandátuma, de visszamenőleg egy fontos jogelvbe ütközne

Magyar Péter, a Tisza Párt miniszterelnök-jelöltje a vasárnapi győzelmi beszédében számos közjogi méltóság lemondását követelte, de azt is bejelentette, hogy kormányával két ciklusban maximalizálnák a kormányfői megbízatást. Az InfoRádió ezek jogi és alkotmányos hátteréről kérdezte Stánicz Péter alkotmányjogászt.
inforadio
ARÉNA
2026.04.16. csütörtök, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×