Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Nyitókép: Pixabay

Számok: tényleg megeszünk egy évben 250 tojást – és majdnem meg is termelünk ennyit

A magyarországi tojásfogyasztás 80 százaléka fedezhető saját forrásokból, csak a nagyobb ünnepek, így a húsvéti és a karácsonyi időszakban szorulunk importra.

A tojáságazat számára alapvető fontosságú, hogy tervezhető legyen a jövő, hiszen a tojótyúkok tartása a neveléstől a tojásrakásig hosszabb idő, ezért a termelőnek fontos a stabil gazdasági környezet – összegzett Pákozd Gergely, a Magyar Tojásszövetség alelnöke, aki kiemelte, az elmúlt 2-3 év ebből a szempontból nem volt túl kedvező.

"A Covid okozta problémák, majd ezt követően az orosz–ukrán háború okozta bajok nehézzé tették a tervezést. Főként kiemelném a megugró energiaárakat, illetve takarmány-alapanyagárakat. Az idei évben látjuk azt, hogy megnyugszanak a takarmányárak, és jelentős árcsökkenést látunk, ez azért ad némi biztonságot az ágazatnak, és úgy tűnik, visszatérünk abba az időszakba, amikor már hosszabb távú terveket lehet szőni" – fejtegette Pákozd Gergely.

Emlékeztetett: a termelőknek az elmúlt években az is gondot okozott, hogy Magyarországra nagy mennyiségben érkezett nyomott áron importtojás, holott a szükségletek jelentős részét a hazai termelők fedezni tudják.

"Körülbelül a hazai ellátottság 80 százalékos. A tojásvásárlási kedvük az emberek általában karácsony és húsvét idején jóval magasabb, ilyenkor akár 40 százalékkal is többet fogyasztunk, ilyenkor szorulunk importra, egyébként

az ellátás normális esetben szinte biztosított"

– tett hozzá.

Magyarországon jelenleg 550 árutermelő gazdaság termel tojást, ezek a gazdaságok tavaly csaknem 2,5 milliárd darab tojást állítottak elő.

A magyarok egyébként a statisztikák szerint évente átlagosan 240-250 tojást fogyasztanak el.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×