Megszokott, hogy amikor dörögnek a fegyverek, a befektetők hirtelen a nemesfémek felé fordulnak – fogalmazott az InfoRádióban Korányi G. Tamás. Tájékoztatása szerint azt követően hogy az amerikai kamatemelési várakozások miatt az elmúlt hetekben már „szépen csorgott lefelé” az arany ára – hiszen egy olyan eszközről van szó, ami nem hoz kamatot –,

a háborús hírek hatására vásárolni kezdték, és ha nem is drámai mértékben, de körülbelül 3,5 százalékkal erősödött, így jelenleg már 1880 dollár.

Meglepő módon az ezüst jobban, körülbelül 5 százalékot erősödött, az unciánkénti értéke 21-ről 22,2 dollárra emelkedett – tette hozzá a tőzsdei szakértő. Megjegyezte: az ezüst általában nem egy klasszikus befektetés, de közte és az arany között jellemzően van egy arány, így logikus hogy ilyenkor „megtalálják” a kisebbik nemesfémet is.

Mindeközben az olaj értelemszerűen jobban emelkedett, hiszen van némi félsz a Hormuzi-szoros esetleges lezárásával kapcsolatban – fogalmazott a szakértő, aki szerint azért ez még nem az igazi „rettegés”, tekintve hogy Iránnak a konfliktusba való belépéséről közvetlenül még nincs szó. Míg a pénteki záráskor 84 dollár volt a Brent nyersolaj ára, hétfő reggelre 4 százalékkal 88-ra ugrott, azóta viszont „megnyugodtak a kedélyek”, és jelenleg 85,3 dollár, ami alig egy százalékkal magasabb a múlt hét véginél, a Hamász támadása előttinél – ismertette.

Az euró–dollár árfolyam is hasonló pályát futott be: hétfő reggel volt egy 1 százalékos dollárerősödés, ami azóta már eltűnt, és momentán 1,060-1,064 az arány. Korányi G. Tamás szerint ennek tudható be, hogy

múlt péntekhez képest a forint mindkét valutához mérten erősödni tudott egy kicsit,

tehát nincs nagy mozgás.

„Nyilván az izraeli sékel esett 4 százalékot, de azért csak ennyit, mert a helyi jegybank jelentős áldozatok árán védte meg a nemzeti valutáját, állítólag 30 milliárd dollárt helyezett készenlétbe erre” – mondta a tőzsdei szakértő, kiemelve: a háború kitörése a világpiacokat nem igazán rázta meg.