Infostart.hu
eur:
385.51
usd:
329.26
bux:
120532.2
2026. január 21. szerda Ágnes
Meeting of NATO foreign ministers in Oslo
Nyitókép: Torgeir Haugaard/Szijjártó Péter/Facebook

A kormány szeretné itthon tudni a magyar vállalatok külföldi profitját

Új program indítását tervezi a kormány, amelynek keretében ösztönözni fogja a magyar vállalkozások külföldön keletkezett profitjának hazai befektetését a kapacitásaik bővítése érdekében – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Oslóban.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Vajda Papír skandináviai leányvállalatának rendezvényén vett részt, ahol arról számolt be, hogy a higiéniai papírtermékeket gyártó magyar cég tíz éve jelent meg Norvégiában.

Beszédében kiemelte: ez kiváló példa arra, hogy nem pusztán sorra dőlnek a beruházási rekordok Magyarországon az utóbbi időszakban, hanem a megerősödött és nemzetközileg versenyképes magyar vállalatok is sikeresen terjeszkednek a külpiacokon.

Aláhúzta: Magyarország lakosságszám tekintetében 95. a világon, az exportteljesítményével viszont a 34. helyen áll a globális rangsorban, miután tavaly 142 milliárd eurót ért el a kivitel értéke.

Arra a kérdésre pedig, hogy miként lehetne még jobban teljesíteni, a válasz az, hogy az export terén az üvegplafont elérő cégeknek közelebb kell vinniük a termelést a célpiacokhoz, az ezt célzó projekteket pedig a kormány is támogatja – mutatott rá.

Szijjártó Péter két fő célt jelölt ki ennek kapcsán, az egyik az érintett vállalatok exportteljesítményének növelése, a másik a multinacionális cégek által Magyarországról kivitt és a magyar cégek által külföldről hazahozott profit közötti különbség szűkítése. Leszögezte, hogy a kettő a közeljövőben biztosan nem fog kiegyenlítődni, de a helyzet javítása is lényeges lenne.

Ennek érdekében a kormány új programot készít elő, amelynek keretében különböző ösztönzőkkel arra fogja buzdítani a magyar vállalatokat, hogy a külföldön termelt profitjukat fordítsák hazai kapacitásaik fejlesztésére – jelentette be.

A miniszter végül érintette az elmúlt évek nehézségeit is, és kijelentette, hogy Magyarország az utóbbi évtizedben minden egyes válságból megerősödve került ki, s ezért az új világgazdasági korszakban is jó alapról indul.

A Vajda-Papír közleményben ismertette: a cégcsoport 2013 júniusában indította be a papírgyártást és feldolgozást a norvégiai, drammeni gyárban. Itt 120 munkavállalót foglalkoztatnak, és a higiéniai papírtermékek teljes spektrumát állítják elő, az éves termelés már eléri a 30 ezer tonnát. A forgalom tavaly csaknem megduplázódott, elérve a 20 milliárd forintot.

A közleményben kiemelik: a cég Skandináviába irányuló exportja évről évre az összvállalati forgalomnál nagyobb ütemben bővül, tavaly már a teljes magyarországi kivitel 63 százaléka (12,5 milliárd forint értékben) irányult a régióba. Az észak-európai régióba – amelybe a skandináv országokon kívül Finnország és Izland is beletartozik – irányuló export bevétele az idén

meghaladhatja a 16,5 milliárd forintot.

Tavaly több mint 13 ezer tonna papírárut szállított a cégcsoport az észak-európai régióba. Az idei kiszállítás a tervek szerint megközelítheti a 14,5 ezer tonnát.

A skandináv régióba 97 százalékban lakossági termékeket szállít a vállalat – 62 százalékban toalettpapírt, 31 százalékban papírtörlőt, így mind a papír zsebkendő, mind a szalvéta kategória nagy potenciált lát - és nagy fejlődési lehetőség rejlik a közületi választék bővítésében is.

Mivel Skandináviában szépen fejlődik az export és a helyi forgalom, ezért az alapító-tulajdonos a közeljövőben további beruházásokat, terjeszkedést tervez – jelezték a közleményben.

A Vajda-Papír 24 éve alakult családi vállalkozásként, csoportszinten mintegy 650 munkavállalója van. A Vajda-Papír éves, 140 ezer tonnás termelésével képes lenne biztosítani akár Magyarország 90 ezer tonnás éves teljes igényének kielégítését is higiéniai papírtermékekből.

A vállalat higiéniai papírtermékeit a világ több mint 30 országába szállítják, a csoport teljes higiéniai papírtermék-előállításának több mint felét exportpiacokon értékesítik.

Tavaly a Vajda-Papír megduplázta árbevételét magyarországi és norvégiai gyárában is, összforgalma meghaladta a 80 milliárd forintot.

A cég korábbi tájékoztatása szerint az EBITDA (kamatfizetés, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény) így 1,44 milliárd forint, az adózás előtti eredmény pedig 100 millió forint lett 2022-ben. Egy évvel korábban a csoport 57 milliárd forintos árbevétel mellett 2,7 milliárd forintos EBITDA-t realizált.

A cégcsoport éves termelése 2023-ban várhatóan meghaladja a 150 ezer tonnát.

Címlapról ajánljuk
Nagy Márton: „megvizsgáljuk, kik voltak a hideg nyertesei” – új adó jöhet a szerdai kormányülésen

Nagy Márton: „megvizsgáljuk, kik voltak a hideg nyertesei” – új adó jöhet a szerdai kormányülésen

Tavaly januárhoz képest 43 százalékkal lehet magasabb itthon az átlagos földgázfogyasztás – jelentette ki egy háttérbeszélgetésen a nemzetgazdasági miniszter. Nagy Márton kiemelte, hogy a hideg vesztesei a fogyasztók, ezért a kormány meg fogja vizsgálni, hogy miként lehet segíteni azokon, akiknek megnövekedett a gázszámlája például azzal, hogy átlépték a kedvezményes fogyasztási határt.

Katonai támadásra készítik fel Grönland lakosságát

Grönland miniszterelnöke szerint a sziget lakosságának és hatóságainak fel kell készülnie egy katonai jellegű válsághelyzetre is, miután Donald Trump területszerzési fenyegetései miatt az invázió kockázata megnőtt. Dánia és NATO lépései, valamint az amerikai vámfenyegetések tovább élezik a geopolitikai feszültséget az egyre nagyobb stratégiai jelentőségű sarkvidéki térségben.
Pénzügyi háború fenyeget a NATO-n belül: már a befektetők is árazni kezdték a geopolitikai sokkot

Pénzügyi háború fenyeget a NATO-n belül: már a befektetők is árazni kezdték a geopolitikai sokkot

A Grönland körüli amerikai fenyegetések már a pénzpiacokon is megjelentek: a fogadási piacok 25–33 százalékos esélyt adnak egy 2026-os annexiós kísérlet sikerére, miközben a dán korona árfolyamában és a jegybank óvintézkedéseiben is tükröződik a geopolitikai kockázat. Gazdaságilag Grönland elvesztése kisebb sokk lenne, mint egy amerikai–európai kereskedelmi háború, a valódi tét azonban politikai és szimbolikus: precedens nélküli módon merül fel, hogy egy NATO-tagállam egy szövetséges területének bekebelezésével fenyeget – számolt be a Les Echos francia lap az elemzésében.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×