Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Nyitókép: Szijjártó Péter/Facebook/Borsos Mátyás

Mangalica- és galambhússal vesszük le a lábáról Szingapúrt

Szijjártó Péter a Facebook-oldalára feltöltött videóban számolt be délkelet-ázsiai látogatásának eredményeiről.

Szingapúr Magyarország legjelentősebb gazdasági partnere Délkelet-Ázsiában – fogalmazott Szijjártó Péter a közösségi oldalára feltöltött videóban. A külgazdasági és külügyminiszter megfogalmazása szerint a két ország között kifejezetten baráti, kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködés van, amihez nagymértékben hozzájárul az a tényén, hogy mindkét ország kormánya rendkívül fontosnak tartja a saját országa, nemzete szuverenitását.

„Két olyan ország, ami nem kér a külső beavatkozásokból, illetve a kioktatásból. Két olyan ország, aminek polgárai bölcsen el tudják dönteni, milyen jövőt szánnak az országuknak, ami ebből a szempontból nem szorul külföldi iránymutatásra” – fogalmazott a tárcavezető.

A külgazdasági és külügyminiszter kiemelte, hogy Szingapúrban – a magyarországihoz hasonlóan – kivételes politikai stabilitás van, amit a gazdaság szereplői is értékelnek. Jelezte továbbá, hogy a magyar vállalatok eddig 350 milliárd dollárnyi beruházást hajtottak végre Szingapúrban, alapvetően az informatikai-, digitális szektorban és a szoftverfejlesztésben.

„Ma is mintegy tizenkét magyar fintech vállalat találkozik szingapúri partnereikkel, hogy további Magyarországról származó beruházásokról tárgyaljanak” – jegyezte meg. Mindeközben a szingapúri vállalatok is egyre nagyobb számban jelennek meg Magyarországon, és immáron több mint 7 ezer magyar embernek adnak munkát – tette hozzá.

Szijjártó Péter tájékoztatása szerint a két ország közötti kereskedelmi forgalom elérte az 1 milliárd dollárt, az idei évben pedig már egy újabb 46 százalékos növekedést tudtak feljegyezni, tehát majdnem másfélszeresére nőtt a kereskedelmi forgalom a két ország között.

Szingapúr hatalmas lehetőség a magyar élelmiszeripar számára, hiszen ez az 5 milliós városállam szinte minden élelmiszert importból szerez be – emelte ki a tárcavezető. Így aztán a magyar élelmiszeripari export a tavalyi esztendőben meghaladta a 6 millió dollárt Szingapúr irányába; ezen belül a húsipari termékek exportja több mint 1 millió dollárt tett ki.

Szijjártó Péter arról is beszámolt, hogy a mangalicahús és „unikumként” a magyar galambhús iránti nagy kereslet miatt ezek exportja is komoly mértékben fellendülhet Szingapúrba. „Erről szintén aláírták ma a vonatkozó vállalatközi megállapodást Délkelet-Ázsia legnagyobb élelmiszeripari vásárán” – mondta.

A Magyarországra érkező szingapúri turisták száma egy év alatt megnégyszereződött és a két ország a műholdak gyártásában is együttműködik – tette hozzá Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×