Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Egy jármű halad a romániai A1-es autópálya pécskai csomópontjánál 2014. december 20-án. 2014. december 19-én elindult a forgalom a magyarországi M43-as autópályához csatlakozó romániai A1-es sztráda Nagylak és Pécska közötti 22 kilométeres szakaszán.
Nyitókép: MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely

Románia fellélegezhet

Öt százalékkal csökkent Románia külkereskedelmi mérlegének hiánya az idei év első két hónapjában 2022 azonos időszakához képest, miután a tavalyi év folyamán 44 százalékkal 34 milliárd euróra nőtt a román külkereskedelmi deficit - derült ki az országos statisztika intézet adataiból.

A hiány 232 millió euróval kisebb volt a tavalyi értéknél. Az idei első két hónapban a román export 9 százalékkal nőtt, és elérte a 15,035 milliárd eurót, ugyanakkor az import csak 5,4 százalékkal, 19,419 milliárd euróra gyorsult.

A vizsgált időszakban a kivitel 44,2 százalékát és a behozatal 35,7 százalékát autók és szállítási eszközök tették ki, mindkét oldalon ezek képezték a legnagyobb arányt. A kivitel 73,9, a behozatal 73,2 százalékát az EU tagállamaival bonyolította Románia.

Februárban a román kivitel 11,8 százalékkal, 7,874 milliárd euróra nőtt, ugyanakkor a behozatal 4,2 százalékkal, 9,923 milliárd euróra gyorsult, így

a külkereskedelmi mérleg hiánya 2,049 milliárd euró volt, ami 17 százalékkal marad el a tavaly februáritól.

Az elmúlt évben a külkereskedelmi deficit 10,420 milliárd euróval nőtt 2021-hez mérten és elérte a 34,094 milliárd eurót. A román kivitel 91,951 milliárd eurót, a behozatal pedig 126,046 milliárd eurót tett ki 2022-ben.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×