Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka
Hungarian coat of arms in the new 10000 forint banknote
Nyitókép: dobok/Getty Images

Tóth Gergely: a bankcsődök hatására újabb adósságspirálba kerülhetnek az országok

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársa szerint az infláció alakulására, a hitelezési aktivitásra és a jegybankok monetáris politikájára is hatással lehet az a banki csődhullám, amely elindult a hétvégén az Egyesült Államokban.

"Alapvetően abban bízom, hogy ez a mostani helyzet nem fog eszkalálódni, tehát kordában lehet tartani a pénzügyi rendszer kihívásait" – mondta el az InfoRádiónak Tóth Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársa.

Emlékeztetett: 2008-ban is egy pénzügyi rendszert érintő krízis robbant ki. Az első reakció a bizonytalanság és az egymással szembeni bizalmatlanság, tehát a pénzügyi közvetítőrendszer nem tudja funkcióját ellátni. Nem hiteleznek a bankok, vagy jelentősen csökkentik a hitelezési aktivitásukat. Emiatt sokkal kevesebb hitelt helyeznek ki, a beruházások jelentősen visszaeshetnek, az ingatlanpiaci tranzakciók száma jelentősen csökkenhet. Így akár az ingatlanárak is komoly lejtmenetbe kapcsolhatnak.

Ha a beruházások megakadnak a finanszírozás hiányában, akkor az továbbgyűrűzik a munkaerőpiacra, tehát nőhet a munkanélküliség.

Tóth Gergely kiemelte,

a monetáris politika most az évtizeddek óta nem látott magas inflációval küzd.

A 2008-as válság ellentétes monetáris politikát indokolt, tehát kamatcsökkentéseket. "Ez 2010-től is látható volt, és tíz évig gyakorlatilag zéró szinten voltak a kamatok. Az ingyenpénz időszakának is hívják ezt az időszakot" – mondta Tóth Gergely.

Tehát az alacsony kamatok tudnák ösztönözni a hitelezést, ám ez felveti a kérdést, hogy nőni, vagy csökkenni fog-e az infláció. Ha a fogyasztás is jelentősen visszaesne a válság hatására, akkor az inflációra akár még kedvező hatást is gyakorolhat egy ilyen pénzügyi krízis.

Tóth Gergely szerint az államokra újra nagy teher helyeződhet, hiszen a Covid és a háború jelentősen megterhelte az egyes államok költségvetését. Magas államháztartási hiányokkal gazdálkodtak, rengeteg mentőprogramot kellett indítaniuk, családsegítő támogatásokat, rezsivédelmi támogatásokat jelentettek be. Ez odáig vezetett, hogy magas szintre emelkedett az államadósság. A folyamat fokozódhat, és most már így is eléggé kritikus szinten van több országban. Nem kizárt, hogy újabb adósságspirálba, gazdaságpolitikai kihívások elé kerülnek az országok.

A pénzügyi válság hatásai

A Magyar Nemzeti Bank jelzése szerint az infláció tavasszal platózhat, tartósan magasan maradhat, és a januári csúcshoz képest elindulhat egy lassú csökkenés, ami már a februári magyar inflációs adatokban látszott.

Tóth Gergely szerint az azonnali hatások közé tartozik egyrészről az árfolyamhatás, "ami elég szembetűnő Magyarországon". A bankcsőd kirobbanása előtt 375 szint alatt volt a forint az euróval szemben, és az ünnep alatt 400-as szint felé emelkedett, tehát volt egy 25 forintos gyengülése, ami "nagyon drasztikus". Ez az üzemanyagárakban, az importált termékek árában is át tud gyűrűzni. Tehát a forint árfolyamon keresztül az inflációra valóban hathat negatívan, és ezt a platófázist elhúzhatja.

A másik azonnali hatás a finanszírozási költségek emelkedése. Főleg az államkötvények hozamában láthatóak elmozdulások. Tóth Gergely szerint egy ilyen pénzügyi krízis eszkalálódása esetén a befektetők menekítik a tőkéjüket azokból a térségekből, országokból, amelyek kockázatosak. Ha onnan elkezdik a pénzeket kivonni, és az államadósság finanszírozása hirtelen fennakadásokkal néz szembe, akkor egy ilyen tovagyűrűző hatásként államcsődöt idézhet elő.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Ma lesz egy választás, amely teljesen olyan, mint egy Fidesz-Tisza-meccs

Ma lesz egy választás, amely teljesen olyan, mint egy Fidesz-Tisza-meccs

Balmazújváros 7. számú egyéni választókerületében önkormányzati képviselőt választanak, mert a 2024-ben megválasztott Demeter Pál (Közösen Balmazújvárosért Egyesület) tavaly november 14-én lemondott. A képviselői helyért három jelölt indul: Nagy Zoltán (Fidesz-KDNP), Molnár Péter (Közösen Balmazújvárosért Egyesület) és Béresné Lőrincz Erzsébet (független). A választókerületben több mint 1600-an szavazhatnak. A voksolás tétje messze túlmutat a bánlaki városrész határain: az eredmény döntheti el, hogy feloldódik-e a városvezetést hónapok óta megbénító politikai patthelyzet, vagy marad a határozatképtelenség és a bizonytalanság.

Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Németországban nemrég új kiállítás nyílt, amely bemutatja, hogy a kulcspillanatokban milyen alternatív lehetőségek voltak egy-egy fontos, az ország jövőjét döntően befolyásoló döntésnél. Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója az InfoRádióban elmondta: a magyar történelemből nagyon nehéz kiemelni ilyen időpontokat, mert nem igazán van társadalmi konszenzus arról, kinek mi fáj, ugyanis szerinte a megosztottság a történelemszemléletünkben is jelen van.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Súlyos ára van az olcsó rezsiszámláknak – a neheze még csak most jön

Súlyos ára van az olcsó rezsiszámláknak – a neheze még csak most jön

Az uniós energiapolitika terén 2025-ben az egyik fontos fejlemény az Európai Bizottság Megfizethető Energia Cselekvési Tervének a megjelenése volt, amely útmutatást kívánt adni az energiaárak csökkentésére, „megkönnyebbülést hozva az iparnak és a fogyasztóknak.” A javasolt intézkedések azonban várhatóan az energiafogyasztás növekedéséhez vezetnek majd, óriási közpénzáldozattal járnak, jelentős környezeti károkat okoznak, és hozzájárulnak a társadalmi egyenlőtlenségek fokozódásához. A megoldás az energiaadók emelése, a bevételekből pedig a lakosság kompenzációjaés az energiahatékonyság támogatása.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2026. február 7. 22:27
×
×
×
×