Lentner Csaba közgazdász szerint ahhoz, hogy az infláció mérséklődjön, és stabilabbak legyenek az állami pénzügyi viszonyok, Magyarországon is szükség lesz arra, hogy a gazdaság struktúrája, energiahatékonysága, korszerűsítése és versenyképessége tovább fokozódjon, aminek konkrét kidolgozása a Magyar Nemzeti Bank 144 pontos Versenyképességi programjában szerepel. Mint fogalmazott, bármennyire is válságot kezelünk,

azt javasolná a döntéshozóknak, térjenek vissza az említett jegybanki programhoz.

Hozzátette: szükséges lenne egy hatékony energiamix kidolgozására, valamint arra, hogy nagyobb figyelmet kapjon a kis- és középvállalkozások termelékenységének a hatékonysága, illetve annak javítása az elkövetkezendő hónapokban, években.

Egy „ütőképes” gazdaság ugyanis jobban állja az inflációt, és biztosabban garantálja a nemzeti valutának a fizetőerejét is

– fogalmazott az egyetemi oktató felhívva a figyelmet a hosszabb távú megoldásokra. Megismételte: a kormányzatnak hatékonyabb lépéseket kellene tennie az MNB Versenyképességi programjának a megvalósítására.

A közgazdász érdeklődésünkre emlékeztetett: a monetáris politikának arra nincs ráhatása, hogy a kormány effektíve mit tesz, hiszen a kormány és a jegybank, mint minden fejlett piacgazdaágban, így Magyarországon is, egymástól független. Tehát a monetáris politika függetlenül működik a fiskális politikától, ami fordítva is igaz, így aztán a Magyar Nemzeti Bank legfeljebb javaslatokat tud megfogalmazni – nyomatékosította. Lentner Csaba bár kiváló helyzetnek tartja azt, hogy a 2013-as jegybanki vezetőváltás óta a monetáris hatóságnak és a fiskális politikának a céljai, az ideológiája, a jövőképe egybevág, ennek ellenére úgy véli, a nemzeti bank versenyképességi javaslatai – az utóbbi években, illetve az előző évtized második felében –

mintha lassan épülnének be kormány konkrét cselekvési terveibe,

amit problémásnak tart.

Az infláció, az áremelkedés nemcsak egy számadat, hanem egy érzett is. Az árakat alakítókban már félelem, pszichózis működik az egyre rosszabb várakozások miatt, hiszen mondjuk egy átlagos 11 százalékos infláció a boltban vásárolva 31 százalékosnak tűnik. A közgazdász ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, az MNB a másodlagos inflációs viszonyokra, tehát a lakossági várakozásokra, esetleges pánikra úgy tud reagálni – mérsékelendő ezt az érzetet –, hogy stabil, kiszámítható monetáris politikát folytat, tehát ha „nincs kapkodás és fölösleges intézkedések” a jegybank döntéshozatali mechanizmusában, hanem kinyilvánítja azt, hogy elkötelezett az infláció csökkentése mellet és hiteles politikát folytat.

„Reméljük, hogy ennek hatásai az év második felére, de legkésőbb a 2023-as év elejére bejönnek,

és Magyarország visszatér arra a stabil fejlődési pályára, amin 2010 és 2019 között volt” – fűzte hozzá.

A Lentner Csaba közgazdásszal készült teljes beszélgetés alább hallgatható meg.