Hétfőtől emelkednek a fővárosban a taxis tarifák: az alapdíj 700-ról 1000 forintra, a kilométerdíj 300-ról 400-ra, a percdíj pedig 75 forintról 100 forintra nő.
A Fővárosi Közgyűlés április 13-án módosította a taxirendeletet. A 33 százalékos emelést a jelentős üzemanyagár-emelkedéssel, valamint a megnövekedett inflációval és a minimálbér emelkedésével indokolták.
Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes az ülésen közölte: a tarifaemelés a taxis szervezetek által kezdeményezett egyeztetéseken elért kompromisszumos megoldást tükrözi.
Inflációs, ipari, építőipari adatokat közölnek a jövő héten
Több statisztika is megjelenik a jövő héten, közöttük az áprilisi infláció, az ipari termelés márciusi részletes adatai, vagy a külkereskedelem márciusi teljesítménye.
Hétfőn közli a Pénzügyminisztérium (PM) a gyorstájékoztatót az államháztartás központi alrendszerének április végi helyzetéről. Az áprilisban kiadott részletes adatok szerint az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt úgynevezett központi alrendszerének első negyedévi hiánya 2309,4 milliárd forint volt az egy évvel korábbi 1144,1 milliárd forinttal szemben. A bevételek az előző év azonos időszakához képest 1248,7 milliárd forinttal, 21,5 százalékkal nőttek, a kiadások 2414,0 milliárd forinttal, 34,7 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakának összegét. Az első három hónapban felhalmozott hiány a 3152,6 milliárd forintos éves előirányzat 73,3 százalékát érte el. A központi költségvetés 2331,4 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 17,2 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 39,2 milliárd forintos többletet könyveltek el március végéig.
Szintén hétfőn közli a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a külkereskedelem márciusi előzetes forgalmi adatait. Februárban az export euróban kifejezett értéke 18,7, az importé 30,5 százalékkal nőtt. Januárhoz képest az export kiigazított volumene 2,0, az importé 2,7 százalékkal nőtt. A külkereskedelmi egyenleg tavaly februárhoz mérve 902 millió euróval romlott, 117 millió euró deficitet mutatott 26 millió euróval nagyobbat, mint az első becslésben. A kivitel volumene 3,7, a behozatalé 5,8 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. A külkereskedelmi termékforgalom forintban mért árszínvonala a kivitelben 14,3, a behozatalban 23,1 százalékkal emelkedett az előző év azonos hónapjához viszonyítva. A cserearány 7,1 százalékkal romlott. A forint árfolyama az euróhoz mérten 0,3 százalékkal erősödött, a dollárral szemben 6,3 százalékkal gyengült.
Kedden adja ki a KSH a fogyasztói árak áprilisi adatait. Márciusban a fogyasztói árak átlagosan 8,5 százalékkal meghaladták az egy évvel korábbiakat. Utoljára 2007. júniusban volt ilyen magas az infláció.
Az elmúlt egy évben az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább.
Egy hónap alatt átlagosan 1,0 százalékkal nőttek a fogyasztói árak. A maginfláció a februárihoz képest 1,0 százalékponttal 9,1 százalékosra emelkedett.
Szerdán adja ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az áprilisi kamatdöntő ülés rövidített jegyzőkönyvét.
Pénteken az építőipar márciusi teljesítményét publikálja a KSH, és az ipari termelés márciusi részletes statisztikáit. Februárban az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 42,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, az idén januárinál a szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján 13,3 százalékkal volt magasabb. A két építményfőcsoport közül az épületek építése 56,2, az egyéb építményeké 20,0 százalékkal bővült februárban az előző év azonos időszakához képest. Az év első két hónapjában az építőipari termelés 22,7 százalékkal emelkedett 2021 azonos időszakához viszonyítva.
A pénteken kiadott első becslés szerint az ipari termelés márciusban 3,6 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz mérve, munkanaphatástól megtisztítva 4,2 százalékos volt a növekedés. Az első negyedévben az ipar teljesítménye 5,5 százalékkal volt nagyobb, mint a múlt év első három hónapjában. Az előző hónaphoz képest 0,1 százalékkal mérséklődött a szezonálisan és munkanappal kiigazított ipari kibocsátás márciusban. Az első becslésben a KSH csak annyit közölt, hogy a növekedéshez a feldolgozóipari alágak többsége hozzájárult. Míg a két jelentős súlyú alág, a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása, valamint az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása egyaránt az átlag feletti mértékben emelkedett, addig a legnagyobb súlyú járműgyártás - elsősorban félvezetőhiány, illetve más anyagellátási problémák miatt számottevően visszaesett.
