Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Metál Zoltán, az Országos Taxis Szövetség (OTSZ) elnöke (j) beszél, mellette Peredi Péter, a Fuvarozó Vállalkozók Országos Szövetsége (FUVOSZ) főtitkára a taxisok álló demonstrációján, amelyet a FUVOSZ és az OTSZ szervezett Budapesten, az V. kerületi Alkotmány utcában 2015. június 16-án. A taxisok azért demonstráltak, mert a törvényhozás nem fogadta el a taxis rendeletet.
Nyitókép: MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Metál Zoltán nem félti a taxisokat a tagdíjemelés miatt

Az új tarifák bevezetése után tagdíjemelést terveznek a fővárosi taxitársaságok – erősítette meg a 24.hu értesüléseit az InfoRádiónak az Országos Taxis Szövetség elnöke. Metál Zoltán elmondta: az emelés mértéke még nem ismert, ám a módosuló tagdíjak miatt verseny is kialakulhat a cégek között, ami akár a piacon is változást hozhat.

Metál Zoltán szerint minden tarifaemelés után várható a szolgáltatási díjak emelése a fuvarszervezők részéről, hiszen az utóbbi években az ő költségeik is nagyban növekedtek, továbbá a diszpécserközpontokat üzemeltető társaságokat a pandémia nyomán komoly munkaerő-elvándorlás is sújtotta.

A szövetség elnöke tehát biztosra veszi, hogy egy-két héten belül megtörténik a tagdíjemelés (esetleg járulékemelés) a fővárosi taxipiacon, de ennek mértékéről nincsenek információi. Hozzátette azt is, hogy erről a cégek struktúrájától függően a taxisok vagy a tulajdonos fog dönteni.

„Attól nem tartok, hogy az emelés mértéke olyan mértékben elvinné a taxisok bevételét, hogy az a megélhetésüket veszélyeztesse. Annál is inkább, mert nem kötelező fuvarszervezőhöz tartozni – a budapesti taxisok 15 százaléka nem is él a lehetőséggel, megtartva magának az erre fordítandó pénzösszeget. Nekik az utcai taxiállomáson nyújtott szolgáltatás vagy a leintés biztosíthat utasokat és bevételt” – mondta megkeresésünkre Metál Zoltán.

Miután pedig kevesebb is a taxis a piacon, kiéleződhet a verseny a sofőrökért a kedvezőbb kondíciókkal – tette hozzá. A szövetség vezetője szerit ez kisebb-nagyobb elvándorlást eredményezhet, ami során

a nagyobb társaságok még nagyobbá, a kisebbek még kisebbé válhatnak, de fúziók is elképzelhetők.

Az utasok elfogadták

Metál Zoltán a tarifaemelést illetően közölte: az első egy-két nap megfigyelhető volt egy 10 százalékos fuvarszámcsökkenés, de ez nem feltétlenül a tarifaemelésnek tudható be, mert a hétfő-kedd jellemzően mindig gyengébb nap a héten, továbbá például az időjárás sem mellékes tényező, illetve hogy épp milyen rendezvények vannak a városban. Egy hét távlatából szerinte nem csökkent az utasszám, de ez persze nagyban eltérhet egy-egy társaságnál. „Az utasok 99 százaléka elfogadta a tarifaemelést, és tisztában van azzal, hogy milyen költségei vannak egy-egy vállalkozásnak” – fogalmazott.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×