Infostart.hu
eur:
355.21
usd:
307.54
bux:
134718.05
2026. június 9. kedd Félix
Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter interpellációra válaszol az Országgyûlés plenáris ülésén 2026. május 26-án.
Nyitókép: MTI/Hegedüs Róbert

Hozzányúlt az üzemanyagárakhoz Kapitány István

A kormány emelte a biztonsági kőolajtermék-készletekből kiadott benzin és gázolaj készletértékesítési árát, valamint a viszonteladók felé alkalmazható nagykereskedelmi árakat is.

Kapitány István rendeletben módosította a biztonsági kőolajtermék-készletek felhasználásának szabályait, amelyek főként a készletértékesítési és nagykereskedelmi árak emelését érintik – írja a Portfolio.

Az indoklás szerint a változtatás a zavartalan üzemanyag-ellátás hatósági üzemanyagárakon történő biztosítását szolgálja. A lényeges változás az árakban történik, amelyeken a készletező szövetség továbbértékesíti a nagykereskedőknek az üzemanyagok literjét.

Az üzemanyagoknál az alábbi változások lépnek életbe (nettó ár literenként):

  • a benzin készletértékesítési ára 270,25 forintról 283,45 forintra emelkedik,
  • a gázolaj készletértékesítési ára 300,48 forintról 310,47 forintra emelkedik.

A viszonteladók felé alkalmazható maximális nagykereskedelmi árak is változnak az alábbiak szerint:

  • a benzin esetében 286 forintról 290,95 forintra,
  • a gázolaj esetében 315 forintról 317,97 forintra literenként.

Az új rendelet tartalmaz egy átmeneti szabályt is, amely szerint az új árakat a módosítás hatálybalépése után kötött üzemanyag-értékesítési szerződésekre, valamint a már meglévő keretszerződések alapján, de csak a hatálybalépés után leadott és elfogadott lehívásokra kell alkalmazni. Ha viszont egy konkrét mennyiséget már korábban lehívtak és elfogadtak, és az ár is rögzült, akkor arra nem lehet utólag ráterhelni az új, magasabb árat.

A gazdasági és energetikai miniszter mostani módosítása a beszerzési árszintet korrigálja felfelé. A kormány ezzel igyekszik lekövetni a piaci folyamatokat. A cél, hogy ne legyen nagy a különbség a stratégiai készlet kitárazási ára és a normál piaci árak között, ugyanis ez csökkentheti a készletek későbbi visszapótlásából eredő finanszírozási veszteséget.

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter napirend előtt: vége a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak és a gyűlöletplakátoknak

Magyar Péter napirend előtt: vége a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak és a gyűlöletplakátoknak

Két témát tárgyal az Országgyűlés a keddi napon, a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetését és az utcai politikai plakátok ügyét. Ennek kapcsán Magyar Péter napirend előtt szólt a parlamentben, hosszan fejtegetve a hivatal haszontalanságának összetevőit és a plakáterdő gyerekekre gyakorolt mérgező hatását.

Resperger István: messze a megoldás Iránban, Trump lépéskényszerben

A politikai és stratégiai célkitűzések tekintetében az Egyesült Államok kevés eredményt tud felmutatni, Iránban pedig már jó ideje áruhiány van, egyre több a probléma a gyógyszerellátással, vagyis a lakosság a mindennapi életben is megérzi a konfliktus negatív hatásait – mondta az InfoRádióban a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent István Biztonságkutató Központjának igazgatója. Úgy véli, a diplomácia terén kellene valamilyen megoldást találni, aminek feltétele, hogy mind a két fél engedjen.
inforadio
ARÉNA
2026.07.09. csütörtök, 18:00
Grexa Liliana
ukrán nemzetiségi szószóló
Ami bűnben fogant…  – Adalékok az MNB-alapítványok keletkeztetéséhez

Ami bűnben fogant… – Adalékok az MNB-alapítványok keletkeztetéséhez

Miközben folyamatosan érkeznek a hírek arról, hogy milyen technikákkal és cégcsoportok közvetítésével sikerült eltüntetni az MNB-alapítványok vagyonát, lassan feledésbe merül, hogy ez a vagyon eleve súlyos jegybanki szereptévesztés folytán és könyvelési ügyeskedés révén keletkezett, így az alapítványok történetének szomorú végét szinte sorsszerűen határozta meg történetük kezdete. A Matolcsy György által irányított MNB-igazgatóság ugyanis a Fidesz által kreált Alaptörvénnyel is ellentétesen, az államháztartásról szóló törvényt kijátszva, és a maga által készített „Alapokmányra” hivatkozva, 2014-ben 245 milliárd forintot kreatív könyveléssel kiszervezett az államháztartásból. Ezt az összeget – az akkor és a ma is érvényes szabályok szerint – az államadósság csökkentésére kellett volna fordítani. Csak a miniszterelnök és a nemzetgazdasági miniszter (a jelenlegi jegybankelnök, Varga Mihály) tudomásával történhetett meg, hogy az összeget mégsem adósságcsökkentésre, hanem alapítványok létrehozására fordították. Írásomnak az is időszerűséget ad, hogy az Országgyűlés bizottságot hozott létre az MNB-alapítványok körüli visszaélések tisztázására. A bizottságnak az alapítványok eredetével is foglalkoznia kell ahhoz, hogy a tanulságok alapján javaslatot tehessen az érvényes MNB-törvény olyan felülvizsgálatára, amely elzárja a visszaélés lehetséges csatornáit. A szerintem legfontosabb módosítás elvonná az MNB igazgatóságától a jegybanki eredmény feletti rendelkezés jogát, s azt visszaszolgáltatná az állami tulajdonos képviselőjének, amely lehet a kormány (annak kijelölt tagja), vagy maga az Országgyűlés.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×