Hogy meddig tarthat a tűzszünet? Amíg mindkét félnek érdekében áll. A fő front most nem az amerikai–izraeli–iráni háború frontjait jelenti, hanem az izraeli–Hezbollah háborút, ami viszont továbbra is aktív, és ha jól érzékelem, jelenleg ez jelenti a regionális eszkaláció egyik fő forrását – mondta Tálas Péter, a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport biztonságpolitikai elemzője, az NKE Eötvös József Kutatóközpont John Lukacs Intézetémek egyetemi docense az InfoRádióban.

Az Egyesült Államoknak ebbe némileg nyilvánvalóan van beleszólása, de Izrael eddig is nagyon sokszor önállóan lépett, és eddig se láttuk azt, hogy Amerika rá tudta volna kényszeríteni, vagy akarta volna kényszeríteni Izraelt, hogy teljességgel hagyja abba a támadásokat – tette hozzá.

Washington elsődleges célja az elemző szerint jelenleg nem az iráni rezsimváltás, hanem egy olyan politikai megállapodás, ami

• korlátozza az iráni nukleáris programot,
• fenntartja az amerikai stratégiai jelenlétet,
• biztosítja a tengeri kereskedelem útvonalait a Perzsa-öbölben, különösen a Hormuzi-szorosban,
• és megakadályoz egy újabb regionális háborút.

Az amerikai vezetés ezért igyekszik külön kezelni az iráni és a libanoni frontot.

Washington támogatja az izraeli–libanoni tűzszünetet is, de nem nagyon tudja rákényszeríteni az izraeli vezetést, hogy ne támadja a Hezbollahot.

Márpedig Izrael Libanonban akkor fog eredményt elérni, vagy akkor tekinti lezártnak ezt az egész kérdést, ha

• a Hezbollah visszavonul Dél-Libanonból,
• elveszti a rakéta- és drónképessége jelentős részét,
• és ha gyakorlatilag megszűnik katonai fenyegetést jelenteni észre Izraelre.

„Most úgy látom, hogy az izraeliek szerint ez nem következett még be. Ezért én nagyon szkeptikus vagyok abban a tekintetben, hogy itt átfogó rendezésre kerülhet sor” – mondta Tálas Péter, aki azt el tudja képzelni, hogy valamilyen kompromisszumos megállapodásként például felszabadítják a Hormuzi-szorost, mert ebben van iráni érdekeltség is. „De a Hezbollah elengedését nem látom Irán részéről” – fogalmazott.

A libanoni szélsőséges síita fegyveres szervezet már egyértelműen jelentősen gyengébb, mint volt. Ha tetszik,

a Hezbollah számára ez a konfliktus már egzisztenciális kérdés is.

Ha jelentős engedményeket tesz, a saját libanoni és regionális pozícióját gyengíti meg, ezért elutasít minden olyan kezdeményezést, ami nem biztosítja, hogy Izrael kivonuljon dél-libanoni területekről. Lehet látni, hogy teljesen nem állítják le a légicsapásokat, és elutasítja azt is, hogy lefegyverezzék – és ha jól látom, ebben partnere Teherán is. Irán sem akarja elengedni teljes egészében az ellenállás tengelyét, sőt azt gondolom, hogy most még aktívabban vesz részt a Hezbollah támogatásában, tehát nem proxykon keresztül, hanem közvetlenül. Ennek tudom be azt is, hogy a bejrúti bombázásra válaszul az irániak Izraelt célozták meg rakétáikkal és tíz-tizenegy rakétát lőttek ki rájuk – mondta Tálas Péter, a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport biztonságpolitikai elemzője, az NKE Eötvös József Kutatóközpont John Lukacs Intézetémek egyetemi docense az InfoRádióban.

A cikk Rozgonyi Ádám interjúja alapján készült.