A hivatal elnökét a Miniszterelnökséget vezető miniszter javaslatára, keddi hatállyal mentette fel a kormányfő.

A KEHI Magyarország Kormányának közvetlen kormányzati ellenőrzési szerve. Jogállását tekintve egy önállóan működő és gazdálkodó központi hivatal, amely a mindenkori miniszterelnök irányítása alá tartozik. Nem tévesztendő össze az Állami Számvevőszékkel (ÁSZ) amely a Parlamentnek alárendelt, független legfőbb pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerv, addig a KEHI kifejezetten a kormány „belső ellenőreként” működik.

A hivatal elsődleges feladata a végrehajtó hatalom, a minisztériumok, valamint az állami intézmények gazdálkodásának és döntéseinek ellenőrzése.

Főbb tevékenységi körei

• Vizsgálja a központi költségvetési szervek, az állami tulajdonú vállalatok, valamint az állami támogatásban részesülő egyéb szervezetek gazdálkodását. Ellenőrzi, hogy a pénzeszközök felhasználása szabályszerű, gazdaságos és hatékony volt-e.
• Ellenőrzi a kormányhatározatokban rögzített intézkedések végrehajtását, azok ütemezését és megvalósulását.
• Kiemelt szerepet játszik az Európai Uniótól érkező támogatások és fejlesztési források szabályszerű felhasználásának vizsgálatában.

Vizsgálatai során a KEHI tárgyilagos, tényfeltáró jelentéseket kell készítsen. Ha szabálytalanságot vagy bűncselekmény gyanúját észleli, megteszi a szükséges jogi lépéseket (például feljelentést), illetve javaslatokat fogalmaz meg a kormány felé a rendszerszintű hibák kijavítására.

Ellenőrzési jogköre ugyanakkor nem korlátlan, nem vizsgálhatja például az Országgyűlést, a Köztársasági Elnökséget, az Alkotmánybíróságot, a bíróságokat vagy a Magyar Nemzeti Bankot.

Mióta létezik?

A hivatal gyökerei a rendszerváltás utáni időszakra nyúlnak vissza. Közvetlen elődjét, a Kormányzati Ellenőrzési Irodát az Antall-kormány hozta létre 1993-ban, azzal a céllal, hogy a kabinetnek legyen egy saját, operatív ellenőrző apparátusa.

A szervezetstruktúra és a megnevezés az elmúlt évtizedekben több kormányzati cikluson és reformon ment keresztül – szabályozását jelenleg az államháztartásról szóló 2011. évi törvény határozza meg –, de alapvető funkciója, vagyis a kormányzati szintű belső pénzügyi és strukturális ellenőrzés az alapítása óta változatlan maradt.