A módosító indítványt a bizottság kormánypárti tagjai nyújtották be az Alaptörvény 16. módosításához. Az indítvány szerint nem kerül bele az alaptörvény 38. cikkének 6., törölt bekezdése helyére az a bekezdés, amely szerint a kekvák alapítói jogait a kormány gyakorolja, az alapítványokat a kormány megszüntetheti, jogutódjuk az állam.

Ugyanakkor az Alaptörvény záró és vegyes rendelkezései kiegészülnek azzal, hogy az alaptörvény 16. módosításának hatályba lépésekor működő közfeladatot ellátó kekvák részére az állam által juttatott vagyon, e vagyon hozama, valamint az ezek helyébe lépett vagyon tulajdonjoga ingyenesen visszaszáll az államra az alapítvány megszűnésekor. Az alapítvány alapítói jogait az állam gyakorolja, amely az alapítványt megszüntetheti. Az alapítvány működésének, megszüntetésének, közfeladatai és egyéb feladatai ellátásának szabályait törvény határozza meg.

Az előterjesztők nevében Melléthei-Barna Márton (Tisza) elmondta: a módosító javaslat és az ahhoz készült, korábbi bizottsági módosító indítványhoz képest technikai jellegű pontosítás a már a plenáris ülésen is felmerült kritikát figyelembe véve készült. A módosított szöveg tartalmazza, hogy az állam csak azoknak a vagyonelemeknek és azok hozadékainak, illetve az ezek helyébe lépett eszközöknek, tárgyaknak, vagyonelemeknek legyen a tulajdonosa az alapítvány megszűnésekor, amelyet ő maga „tett be” az alapítványba. A magánalapítók által betett vagyonnak természetesen nem az állam lesz a jogutódja – mondta.

A vitában Gulyás Gergely (Fidesz) feltette a kérdést, hogy mi lesz azokban az esetekben, amelyekben állami forrás felhasználásával már korábban is az egyetem tulajdonában lévő vagyontárgyat újítottak fel, és a javaslat szellemiségében emiatt osztatlan közös tulajdon jött létre.

Melléthei-Barna Márton jelezte, ezt a kérdést nem alaptörvényi szinten, hanem a kekvák megszüntetésekor, egyedi esetenként kell kezelni.

A javaslat indoklása szerint a hatályos alkotmányos szabályozás a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok jogállását a nemzeti vagyonra vonatkozó rendelkezések között szabályozza. A hatályon kívül helyezés indoka, hogy a kekva mint különleges jogintézmény a jövőben ne a nemzeti vagyon kezelésének tartós, általános alkotmányos modelljeként jelenjen meg, hanem a záró és vegyes rendelkezések között, a már létrejött alapítványokra vonatkozó átmeneti szabályokként. Ez egyértelművé teszi, hogy a módosítás nem a kekva-rendszer fenntartását, hanem annak alkotmányosan rendezett kivezetését célozza.

Az Alaptörvény záró és vegyes rendelkezéseit kiegészítő pont a már működő kekvákra vonatkozó átmeneti alkotmányos szabályokat határozza meg, ugyanakkor biztosítja, hogy a visszaszállás ne az Alaptörvény-módosítás hatálybalépéséhez, hanem az adott alapítvány megszűnéséhez kapcsolódjon.

Ez a megoldás biztosítja, hogy a kekvák a megszüntetésükig rendezett, átmeneti keretek között működhessenek – olvasható az indoklásban.