Múlt hétvégén volt száz napja, hogy elkezdődött az iráni háború. Az Amerikai Egyesült Államok és Izrael február 28-án indított összehangolt, közös támadást a perzsa állam ellen. Az indokok között szerepelt az USA-ra jelentett azonnali fenyegetés elhárítása, az akkori iráni rezsim megbuktatása, Irán nukleáris fegyverhez jutásának megakadályozása, az iráni ballisztikus rakéta-program elpusztítása, valamint Irán katonai képességeinek lerombolása.
Resperger István ezredes az InfoRádióban foglalta össze az elmúlt több mint száz nap legfontosabb történéseit, tanulságait és következményeit. Úgy véli, a politikai és stratégiai célkitűzések tekintetében inkább Irán felé billen a képzeletbeli mérleg, mert a perzsa állam jobban tud prosperálni. Ezt azzal indokolta, hogy a támadó félnek nem sikerült teljesen visszavetni az irániak ballisztikusrakéta-programját, miközben Teherán továbbra is támogatja a proxy/helyettesítő terrorszervezeteket. Az amerikai–izraeli kettős az urándúsítással kapcsolatban sem lépett előre, a Hormuzi-szoros pedig továbbra is zárva van.
A globális gazdasági növekedés a 2025-ös 3,4 százalékról 2026-ban 2,8 százalékra lassult, míg csaknem 60 ország energetikai vészhelyzetet hirdetett. Mindezek mellett a Brent nyersolaj hordónkénti világkereskedelmi ára hétfőn 96 dollár fölé emelkedett. Resperger István szerint ezek az adatok, következmények azt bizonyítják, hogy a „felső szinteken” nem tud komoly eredményeket felmutatni az Amerikai Egyesült Államok.
Ami a katonai célokat illeti, itt már lehet pozitívumokat is találni, ugyanis
„sikerült kikapcsolni” az iráni légvédelmet, sőt a perzsa állam haditengerészeti erejének jelentős részét is megsemmisítették, ma már csak a kisebb hajóegységeik üzemelnek.
Az irániak összesen mintegy 2500 ballisztikus rakétával rendelkeztek a háború kitörése előtt, amiből azonban legalább 1200-1600 még megvan nekik. Ezt elsősorban a föld alatti létesítményeknek, védett objektumoknak köszönhetik. Egyes források szerint még az indítóállványokból is körülbelül 200 darabja lehet Iránnak, míg drónokból több ezer állhat a rendelkezésére.
Bár az USA támadásainak voltak eredményei az elmúlt száz nap során, Resperger István felhívta a figyelmet arra, hogy Irán továbbra is képes csapásokat mérni az Öböl-menti országok bármelyikére, ahol amerikai létesítmény vagy érdekeltség van, plusz adott esetben Izraelt is támadhatja. A MATE Szent István Biztonságkutató Központjának igazgatója emlékeztetett, hogy Jemen hétfőn rakétát indított Izrael irányába, így csak azt a megállapítást lehet tenni, hogy „messze még a megoldás” a közel-keleti konfliktusban. Ugyanakkor
ha Libanon irányába holtpontra jut a fegyveres konfliktus, akkor a diplomácia teret nyerhet, illetve Resperger István szerint Irán egyértelmű üzenetet küldött azzal, hogy jelezte: a tárgyalások második fázisában az urándúsítással kapcsolatos kérdések is előtérbe kerülhetnek.
A szakértő hozzátette: hiába van április 8-a óta tűzszünet, a felek valójában folyamatosan támadják egymást rakétákkal, továbbá a Hormuzi-szorosban sem csökkent a feszültség. Kiemelte, hogy mindkét fél számára fontosak a belpolitikai következmények és fejlemények. Az Iráni Forradalmi Gárdának, a vallási vezetésnek egyaránt kedvezményeket kell tennie, ha továbbra is működtetni akarja a rendszert, mivel már jó ideje áruhiány van, egyre több a probléma a gyógyszerellátással, vagyis a lakosság a mindennapi életben is megérzi a konfliktus negatív hatásait.
Donald Trump amerikai elnöknek pedig már a novemberi félidős választásokra is gondolnia kell, miközben most sem áll túl jól a szénája, hiszen a Szenátusban leszavazták. A legújabb közvélemény-kutatások szerint sem pozitív az iráni háború megítélése, ugyanis az amerikaiak többsége (59 százalék) elítéli az iráni csapásokat és azon a véleményen van, hogy hiba volt február végén megindítani a támadásokat.
Resperger István szerint az amerikai elnöknek a diplomácia területén kellene egy olyan jó megoldást találnia, hogy „ne veszítsen arcot” odahaza. A veszteségek már most is jelentősek:
száz nap alatt csaknem tízezren haltak meg az iráni háborúban,
már az amerikaiaknak is van 15 halottjuk és 543 sebesültjük, miközben a szövetségeseik, így a franciák és az Öböl-menti országok is sok-sok áldozatot hoztak.
Úgy tűnik, csak csak diplomáciai rendezés lehetséges
A szakértő felhívta a figyelmet arra is, hogy komoly anyagi vonzata van a háborúnak, hiszen egyes elemzések szerint már mintegy 30 milliárd dollár volt csak annak a költsége, hogy Amerika a különböző rakétarendszerekkel elhárítsa az iráni csapásokat. Emlékeztetett, hogy
a háború első három napján 800 Patriot rakétát használtak fel az amerikaiak a Közel-Keleten, míg összehasonlításképpen Ukrajna összesen 1400-at 1560 nap alatt az oroszok elleni háborúban.
Resperger István azt gondolja, mind a költségek, mind a gazdasági, technikai és személyi veszteségek azt mutatják, nem lehet ezt már így sokáig folytatni. Hozzátette: az Egyesült Államok is rendkívül sok pilóta nélküli eszközt veszített el, így például a stratégiai felderítéshez szükséges Reaper drónokat, továbbá F–15-ös és F–35-ös vadászgépjeik is megsérültek. Úgy véli, „a diplomácia asztalánál kellene valamilyen megoldást találni”, aminek feltétele, hogy mind a két fél engedjen. Ha történik egy ilyen gesztus vagy közeledés, akkor a következő fontos lépés a világkereskedelem szempontjából a Hormuzi-szoros blokádjának mindkét oldali feloldása lehet. Az újabb lépcsőfokot pedig az urándúsítással és a katonai problémákkal, terrorszervezetek támogatásával kapcsolatos egyezkedések jelenthetik a felek között.
A cikk Szabó Gergő interjúja alapján készült.




