Infostart.hu
eur:
351.72
usd:
306.65
bux:
137625.54
2026. június 21. vasárnap Alajos, Leila
At the Supermarket: Handsome Man Pushes Shopping Card and Browses for Products in the Frozen Goods Section. Man Looks into Glass Door Fridge, Looking for Dairy Products. Other Customer Shopping in the Background.
Nyitókép: gorodenkoff,/Getty Images

Durva élelmiszer-drágulásra készülhetünk

Év végéig átlagosan még 10-20 százalékkal emelkedhetnek az élelmiszerek árai, de ha valami hiánycikké válik, akkor az átlagosnál nagyobb lehet a drágulás – figyelmeztet Hollósi Dávid, az MKB Bank és a Takarékbank Agrár és Élelmiszeripari üzletágának ügyvezető igazgatója.

A szokásos kihívások – úgymint az időjárási viszonyok, például az aszály –, mellett a pandémia és azt követő háborús események nagyon komoly áremelkedéseket eredményeznek az élelmiszerágazatban. Hollósi Dávid elmondása alapján a beszerzési lehetőségek különösen nehézkesek, nőnek az előállítási- és alapanyagköltségek, amikhez a termelőknek is alkalmazkodniuk kell. A nagy kérdés az, hogy a megnövekedett költségeket lekövetik-e az átvételi árak, ami a „nap végén” persze a fogyasztóknak jelent majd élelmiszerdrágulást – jegyezte meg.

A szakember kérdésünkre válaszolva kiemelte, hogy az állattenyésztési-, de leginkább a növénytermesztési ágazatokban már kezdetét vette egy áremelkedési folyamat, ami ráadásul még fokozódhat, hiszen – mint fogalmazott –, a közgazdasági folyamatoknak nehezen, vagy egyáltalán nem lehet ellentmondani, vagyis ha valaki tartósan nem tud nyereséget termelni, az tönkremegy. Így aztán a meglátása szerint

jelentősen meg fog nőni a fogyasztói költésekben az élelmiszerre fordított hányad.

Termékhiányról ugyanakkor nem igazán lehet egyelőre beszélni – folytatta az MKB Bank és a Takarékbank Agrár és Élelmiszeripari üzletágának ügyvezető igazgatója. Bár időszakosan előfordul, hogy nehéz hozzáférni valamihez – például egy időben komoly gondot okozott a műtrágyának a beszerzése, miután földgázból készül –, de az élelmiszer-alapanyag oldalon megvan a megfelelő bázis, inkább a logisztika, illetve a feldolgozás időbelisége lehet kérdéses. „De Magyarország önellátó, tehát ilyenről különösebben idehaza nem tudni” – jegyezte meg.

Ami a fogyasztókat érintő áremelkedést illeti, Hollósi Dávid kifejtette: a tendencia évek óta tart,

az infláció hatása pedig a gazdaság minden szintjén egy körülbelül két számjegyű növekedést eredményez, ami az élelmiszerek esetében várhatóan még erősebb lesz.

A szakember ennek mértékét 10-20 százalékra teszi, bár nyilván nem minden termék esetében. Vagyis egy éves emelkedés viszonyában lesz olyan termék, aminek 0 százalékkal, de olyan is, aminek akár 30 százalékkal is emelkedni fog az ára. Azt is hozzátette, hogy az erőteljes emelkedés bizonyos esetben szezonális lehet, példaként említve egy esetleges gyümölcshiányt mondjuk a kedvezőtlen időjárásnak köszönhetően.

„Ez egy átlagos mutató és alapvetően egy évre vonatkozik” – ismételte meg.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Így profitálhatnak kisebb országok az AI-forradalomból

Így profitálhatnak kisebb országok az AI-forradalomból

A mesterséges intelligencia versenye nem csak a Szilícium-völgy és Peking története. Egyes kis országok aktívan keresik a piaci réseket, és néhányan meglepően jól céloznak. Íme, hat ország példája, amely megmutatja, hogyan lehet egy csekélyebb méretű államnak sikeres AI-stratégiája.

Horváth Péter: enyhül a létszámhiány, a tanárok ma már versenyképes fizetést kapnak

A Nemzeti Pedagógus Kar napokban újraválasztott elnöke szerint a tanárok ma már versenyképes fizetést kapnak, és ez érződik a létszámhiány enyhülésében is. Horváth Péter erről az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt, és kifejtette azt is, hogy az alapbérek 20 százalékát differenciált bérekre fordítanák.
inforadio
ARÉNA
2026.06.22. hétfő, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×