Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér
Nyitókép: Pixabay

Aszódi Attila: a német atomerőművek kényszerű újraindítása nem "egy kulcs elfordítása"

Aszódi Attila (BME Nukleáris Technikai Intézet) szerint több energiapolitikai hibát elkövettek a németek az elmúlt tíz évben, amióta az atomerőművek leszerelésének útján járnak. Például a kiváltó forrás korántsem csak nap és szél.

A német kormány az ukrán háború miatt nem zárja ki, hogy meghosszabbítják a németországi szén- és atomerőművek üzemidejét.

Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézetének egyetemi tanára szerint a német állam számára nem lesz egyszerű az erőművek újraindítása.

"Látszik, hogy

a kormányzatnak nagyon nehezére esik ezt a döntést meghozni, illetve ezt a témát felhozni, kimondani bizonyos szavakat;

az elmúlt tíz évben a német politika minden irányból arra törekedett, hogy az atomerőműveket bezárják, az utolsó működő hat blokkból hármat leállítottak decemberben, és a maradék hármat is le akarják állítani ez év végéig" – vázolta az InfoRádióban Aszódi Attila.

Szerinte a német energiapolitika stratégiai hibákat követett el az elmúlt években, az Északi Áramlat 2 megvalósításával a német vezetékesenergia-import kitettsége jelentősen növekedett Oroszország felől, ami most már a német kormányzatot is elgondolkodásra készteti.

Aszódi Attila azt is világossá tette: egy atomerőmű újbóli üzembe helyezése nem "egy kulcs elfordítása", de adott esetben lehet akkora a "gázimportfüggőségből származó szorítás", hogy a politika mégis ráveszi az üzemeltetőket, hogy a blokkok menjenek tovább. Ezt azonban a szakértő szerint jogi eljárások sora fogja kísérni, hisz a bezárások miatt is már a bíróságon kértek garanciákat az államtól az üzemeltetők.

Végeztek is modellszámításokat, amelyek ezt mutatják, hogy

a német atomenergia kiváltása nem nap- és szélenergiával történik, hanem részben orosz gázzal,

úgyhogy már csak ezért is újragondolás következik majd Berlinben, ahonnan mindennek ellenére azt ígérik, a lakosságot biztonságosan el tudják látni energiával, de ez Aszódi Attila szerint kérdéses.

Az nem, hogy egész Európa várja a tavaszt, amikor a fűtési igény (orosz gázzal) lecsökken.

Amit még szerinte tudni kell, hogy Magyarországon a felhasznált földgáz 80 százaléka érkezik Oroszországból, Németországban ez az érték 30 százalék környékén van, de a mennyiség így is jóval nagyobb.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Tervezőasztalon a bérlakásprogram: ez fogja lebontani a lakhatási válságot?

Tervezőasztalon a bérlakásprogram: ez fogja lebontani a lakhatási válságot?

A Portfolio Checklist tegnapi adásában többek között a hazai lakhatási válság kapcsán vettük górcső alá, hogy mennyiben enyhítheti a helyzetet a kormány tervezett bérlakásépítési programja, illetve a tömegesen üresen álló lakások hasznosítása. Babos Annamária építészmérnökkel, a Közlekedési és Beruházási Minisztérium lakhatási szakmai tanácsadójával a szakma zászlóshajó eseményén, a múlt héten nagy sikerrel lezajlott Portfolio Future of Construction 2026 konferencián beszélgettünk, aki arra is kitért, hogy vajon a lakáspiacot érintő kormányzati intézkedések összességében hogyan hatnak majd az ingatlanárakra. (A megszólalás 19:01-nél indul.) A műsor első részében a minimálbér-emeléssel foglalkoztunk, amely az utóbbi öt év legalacsonyabb ütemű növekedését mutatja. Megnéztük, hogy mennyiben kompenzálják ezt a szerény mértékű javulást a személyi jövedelemadó terén várható változások, európai összevetésben mire elég mindez és mire számíthatunk az elkövetkezendő években az euróbevezetéshez vezető úton. Hornyák Józsefet, a Portfolio vezető elemzőjét kérdeztük a témában. Az adást, mint minden pénteken, tőkepiaci kitekintővel zártuk, ezúttal Anthropic felütéssel.Támogatott tartalom

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×