eur:
394.13
usd:
365.33
bux:
65384.6
2024. március 29. péntek Auguszta
Nyitókép: Pixabay

Aszódi Attila: a német atomerőművek kényszerű újraindítása nem "egy kulcs elfordítása"

Aszódi Attila (BME Nukleáris Technikai Intézet) szerint több energiapolitikai hibát elkövettek a németek az elmúlt tíz évben, amióta az atomerőművek leszerelésének útján járnak. Például a kiváltó forrás korántsem csak nap és szél.

A német kormány az ukrán háború miatt nem zárja ki, hogy meghosszabbítják a németországi szén- és atomerőművek üzemidejét.

Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézetének egyetemi tanára szerint a német állam számára nem lesz egyszerű az erőművek újraindítása.

"Látszik, hogy

a kormányzatnak nagyon nehezére esik ezt a döntést meghozni, illetve ezt a témát felhozni, kimondani bizonyos szavakat;

az elmúlt tíz évben a német politika minden irányból arra törekedett, hogy az atomerőműveket bezárják, az utolsó működő hat blokkból hármat leállítottak decemberben, és a maradék hármat is le akarják állítani ez év végéig" – vázolta az InfoRádióban Aszódi Attila.

Szerinte a német energiapolitika stratégiai hibákat követett el az elmúlt években, az Északi Áramlat 2 megvalósításával a német vezetékesenergia-import kitettsége jelentősen növekedett Oroszország felől, ami most már a német kormányzatot is elgondolkodásra készteti.

Aszódi Attila azt is világossá tette: egy atomerőmű újbóli üzembe helyezése nem "egy kulcs elfordítása", de adott esetben lehet akkora a "gázimportfüggőségből származó szorítás", hogy a politika mégis ráveszi az üzemeltetőket, hogy a blokkok menjenek tovább. Ezt azonban a szakértő szerint jogi eljárások sora fogja kísérni, hisz a bezárások miatt is már a bíróságon kértek garanciákat az államtól az üzemeltetők.

Végeztek is modellszámításokat, amelyek ezt mutatják, hogy

a német atomenergia kiváltása nem nap- és szélenergiával történik, hanem részben orosz gázzal,

úgyhogy már csak ezért is újragondolás következik majd Berlinben, ahonnan mindennek ellenére azt ígérik, a lakosságot biztonságosan el tudják látni energiával, de ez Aszódi Attila szerint kérdéses.

Az nem, hogy egész Európa várja a tavaszt, amikor a fűtési igény (orosz gázzal) lecsökken.

Amit még szerinte tudni kell, hogy Magyarországon a felhasznált földgáz 80 százaléka érkezik Oroszországból, Németországban ez az érték 30 százalék környékén van, de a mennyiség így is jóval nagyobb.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Teljes a patthelyzet a bécsi repülőtéren

Hiába a 36 órás sztrájk, megszakadtak a tárgyalások a szakszervezetek és az Austrian Airlines osztrák légitársaság között. A dolgozók a Lufthansa leányvállalatánál ugyanolyan béreket követelnek, mint az anyacégnél, ahol egyébként a közelmúltban zárult egy sikeres munkabeszüntetés.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azt mondta, az Iszlám Államnak nem voltak meg a képességei egy a krasznogarszkihoz hasonló terrortámadás kivitelezésére, és Ukrajnára és a Nyugatra igyekezett terelni a gyanút. Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés feje úgy nyilatkozott, Oroszországnak legkésőbb február közepe óta tudomása volt a készülő támadásról, ennek ellenére nem tettek semmit. A harkivi rendőrség vezetője szerint Oroszország egy új típusú irányított bombát vethetett be a városban szerdán, az UMPB D-30-at.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×