Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér
Nyitókép: Pixabay

Aszódi Attila: a német atomerőművek kényszerű újraindítása nem "egy kulcs elfordítása"

Aszódi Attila (BME Nukleáris Technikai Intézet) szerint több energiapolitikai hibát elkövettek a németek az elmúlt tíz évben, amióta az atomerőművek leszerelésének útján járnak. Például a kiváltó forrás korántsem csak nap és szél.

A német kormány az ukrán háború miatt nem zárja ki, hogy meghosszabbítják a németországi szén- és atomerőművek üzemidejét.

Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézetének egyetemi tanára szerint a német állam számára nem lesz egyszerű az erőművek újraindítása.

"Látszik, hogy

a kormányzatnak nagyon nehezére esik ezt a döntést meghozni, illetve ezt a témát felhozni, kimondani bizonyos szavakat;

az elmúlt tíz évben a német politika minden irányból arra törekedett, hogy az atomerőműveket bezárják, az utolsó működő hat blokkból hármat leállítottak decemberben, és a maradék hármat is le akarják állítani ez év végéig" – vázolta az InfoRádióban Aszódi Attila.

Szerinte a német energiapolitika stratégiai hibákat követett el az elmúlt években, az Északi Áramlat 2 megvalósításával a német vezetékesenergia-import kitettsége jelentősen növekedett Oroszország felől, ami most már a német kormányzatot is elgondolkodásra készteti.

Aszódi Attila azt is világossá tette: egy atomerőmű újbóli üzembe helyezése nem "egy kulcs elfordítása", de adott esetben lehet akkora a "gázimportfüggőségből származó szorítás", hogy a politika mégis ráveszi az üzemeltetőket, hogy a blokkok menjenek tovább. Ezt azonban a szakértő szerint jogi eljárások sora fogja kísérni, hisz a bezárások miatt is már a bíróságon kértek garanciákat az államtól az üzemeltetők.

Végeztek is modellszámításokat, amelyek ezt mutatják, hogy

a német atomenergia kiváltása nem nap- és szélenergiával történik, hanem részben orosz gázzal,

úgyhogy már csak ezért is újragondolás következik majd Berlinben, ahonnan mindennek ellenére azt ígérik, a lakosságot biztonságosan el tudják látni energiával, de ez Aszódi Attila szerint kérdéses.

Az nem, hogy egész Európa várja a tavaszt, amikor a fűtési igény (orosz gázzal) lecsökken.

Amit még szerinte tudni kell, hogy Magyarországon a felhasznált földgáz 80 százaléka érkezik Oroszországból, Németországban ez az érték 30 százalék környékén van, de a mennyiség így is jóval nagyobb.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Megjött a legfontosabb táblázat a 2027-es minimálbérről - Ennyi lesz a bruttó és nettó minimálbér

Megjött a legfontosabb táblázat a 2027-es minimálbérről - Ennyi lesz a bruttó és nettó minimálbér

Megszületett a megállapodás a 2027-es minimálbérről és garantált bérminimumról: a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) háromoldalú egyeztetésén a kormány, a munkáltatók és a munkavállalók képviselői megállapodtak a jövő évi béremelésről. A minimálbér bruttó összege 7,5 százalékkal, 347 ezer forintra emelkedik, míg a garantált bérminimum 6,1 százalékos növekedéssel 396 ezer forintra nő. A nettó bérek az szja-csökkentés miatt ennél nagyobb mértékben emelkedhetnek: a minimálbéresek kézhez kapott fizetése 17,2 százalékkal, a garantált bérminimumot keresőké 13,3 százalékkal lehet magasabb.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×