Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.33
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Nyitókép: Pixabay.com

Energiaárak: 2022 első negyedéve "nagyon brutális lesz"

A közepes vállalatok 20-30 százalékának részleges leállására számít az energiaár-robbanás miatt Nagy Zoltán, az Ipari Energiafogyasztók Fórumának elnöke.

Termelése visszafogására kényszerülhet több olyan cég, amelynek nagy az energiaigénye, mert az áram és a földgáz árának növekedése súlyosan megterheli a vállalatok költségeit – mondta az InfoRádiónak az Ipari Energiafogyasztók Fóruma elnöke, Nagy Zoltán.

"Drasztikus energiaár-robbanás volt Európában, a villamos energia ára két és félszeresére, a földgáz ára közel négyszeresére nőtt. Főleg az energiaintenzív vállalatoknál, amelyeknél a termelési költségben akár 20-40 százalékosan jelentkezik a villamos energia ára, nagyon komoly gondok fognak fellépni, elsősorban a jövő év elejétől" – mondta, és hozzátette, a gázt használók "haladékot kapnak", legalább is azok, akik az októberben kezdődött gázév előtt vásároltak gázt, ám nekik is jövő októbertől már csak a magas áron hozzáférhető ez az energiaforrás.

Magas energiaintenzitású ágazatokat is felsorolt:

  • alumíniumipar
  • kohászat
  • acélgyártás
  • cementgyártás
  • vegyipari termékek előállítása
  • üvegipar
  • papíripar

Úgy látja, termeléscsökkentés vagy -korrekció jön, elképzelhetőnek tartja, hogy ahol nincsenek tartalékok, ott részleges vagy teljes leállás jöhet.

"A középvállalatok 20-30 százalékára becsülöm azt az arányt, amelyeknél komoly pénzügyi gondok állnak elő, de az energiaárak valamikor a jövő év derekán konszolidálódhatnak, még ha nem is térhetnek vissza a régi szintre, az első negyedév nagyon brutális lesz" – fogalmazott Nagy Zoltán.

A probléma nem magyar sajátosság, de a lengyelek és a csehek is – mint rámutatott – az energiaintenzív ágazatok köré védőhálót szőttek. Hogy lehet-e gyors megoldás, arra azt felelte: az ipari fogyasztók fizetik a megújuló támogatási rendszert, ennek a költsége 2020-ban 82 milliárd forint volt, idén 32 milliárd halmozódott fel, és idén is majdnem ennyi.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×